Ikvai Nándor szerk.: Tanulmányok Pest megye múzeumaiból (Studia Comitatensia 1. Szentendre, 1972)

O. Deisinger Margit: Budapest környékén élő délszlávok karácsonyi szokásai

a szerbek kedvelt böjtös ételét, a „prebranac"-t, olajban főtt babot, a tetején olajos, paprikás vöröshagymával, vagy „szocsivó"-t, azaz főtt lencsét olajjal, liszttel ritkára berántva. Közkedvelt még a „papula", ez szintén puhára főtt babbói készül, áttörik, vöröshagymát, borsot, olajat, ecetet tesznek rá. Szeretik a „poszna szármá"-t is, a böjtös töltött káposztát, melyet hús helyett zsemlyével, kasával töltenek meg, s a tetejét pirított hagymával, paprikás olajjal öntik le. Halból készült étel régente nem volt szokásban. A katolikusoknál is hasonló az étrend. A karácsony esti vacsorának is megvan a maga ünnepi rendje. Ez alkalommal a vacsoraasztalt gyakran a férfiak, lehetőleg a gazda teríti meg. Vacsora közben a háziasszonynak nem szabad felkelni, hogy jól költsenek a kotlók, s ezért mindent egyszerre tesznek az asztalra. A görögkeletieknél az asztalra kerül a magos kosár, tetején a kaláccsal, benne vagy mellette a gyertyával, üveg mézespálinka, lehetőleg vörös bor, só, méz, poszkura, alma, fokhagyma. Néhol üres tányért is raknak az asztalra, az utasnak és megemlékezésül a holtakra. A görögkeletieknél, amikor a gazda a szalmát behozza, kéri a füstölőt, parazsat, tömjént, és kifüstöli az összes helyiségeket, ólakat és az istállót. A szobát háromszor körültömjénezi, az ikonoknál kezdi, megy hátrafelé. Néhol akkor hozzák be a szentelt gyertyát, meggyújtják, elhelyezik a nagykalácsba vagy melléje. Éneklik a „Rozdestvo..." kezdetű egyházi dalt. Ez a szertartás különböző változatban él egy-egy falun belül is. A katolikusoknál a gyertyát akkor hozzák be, amikor a gazdaasszony a levest hozza. A tűzhelyen gyújtják meg, és a legfiatalabb gyerek viszi utána. Itt is tömjéneznek előbb. Tökölön, amikor a háziasszony a levest behozza, a gazda búzával megszórja, hogy annyi áldás legyen rajtuk, ahány búzaszem esett rájuk. Budakalászon, amikor a tésztát viszi az asszony az asztalra, szoknyájába kapaszkodnak a gyerekek, és kiáltják a pi-pi, kvo-kvo-t. Mikor már minden az asztalon van, körülülik. A gazda az asztalfőn ül, az asztal keskeny oldalán. A vacsorát ima előzi meg. A görögkeletieknél, ahol nem égve hozták be a gyertyát, most gyújtja meg az asztalnál a legfiatalabb fiúgyermek vagy a gazda. Minden jót kívánnak egymásnak (cestitke), és megcsókolják egymást. Szigetcsépen mézzel kis keresztet rajzolnak a gyermekek és felnőttek homlokára, hogy édesek legyenek, mint a méz, máshol meg az ajkukat kenik meg. A vacsora azzal kezdődik, hogy a gazda felvág egy almát, ahányan vannak, annyi felé. Csobánkán az asztalon levő három almából egyet szenteste vág meg, a 'másodikat karácsony első napján, a harmadikat újévkor. Vacsora előtt isznak egy-egy pohárka mézespálinkát. Azután következik a leves, utána mákos-, ritkábban diósmetélt, majd a prebranac, szocsivo, papula vagy poszna szárma, aszerint, hogy melyik házban mi a szokás. Alma, dió, néhol sült tök egészíti ki a vacsorát, és borban főtt, cukrozott aszalt szilva fejezi be. Az étkezéshez a zdrávlyét és a figurális kenyereket fogyasztják. A kalácsot a görögkeletieknél néhol karácsony estéjén fogyasztják el, máshol karácsony első napján, vagy ha valakinek Szt. Istvánkor van névnapja, akkor anra hagyja, azonban lehet újévkor (nova godina) is megenni, amit kiskarácsonynak (mali bozic) is neveznek, sőt akad, ahol háromkirályokig nem nyúlnak hozzá. A kalácsot a házigazda vágja (rezati kolac) vagy töri annyi részre, ahányan vannak, alul összefogja a darabokat és borral öntözi meg. A katolikusoknál sem mozdul el az asztaltól a háziasszony, s a görögkeletieknél hasonlóan van terítve. A gyertyán kívül az asztal sarkán álló csíráztatott búza zöldje közt is ég a mécses. A vacsorát itt is ima előzi meg. Tálalás után a gazda legelőször az ostyát töri meg és osztja szét, ahányan vannak, annyi felé ; 12 Studia . . . 177