Ikvai Nándor szerk.: Tanulmányok Pest megye múzeumaiból (Studia Comitatensia 1. Szentendre, 1972)

Ikvai Nándor: A ceglédi vaseszközlelet

örv, ütközőkarika, iszekérderékszög, már mind másodlagos felhasználásúak. Az eredetileg más célra (keréksín, patkó stb.) «használt és elkopott vastárgyakból alakították ki őket. Az egyes tárgyak vizsgálatánál tett megállapítások alapján a leletanyag egy nagyobb jobbágyközösség, de még inkább a Clarissa-apácák ceglédi uradalmának eszközkészlete lelhetett. A leletek a ceglédi Kossuth Múzeum „Ceglédi Évszázadok" с kiállításán, a Dózsa kort bemutató teremben vannak kiállítva, mint a XVI. századi, viszonylag fejlett gazdálkodás bizonyító erejű eszközei. A dolgozatban bemutatott elemzésen és ismertetésen túl egy részletes metallográfiai vizsgálat nagymértékben megnövelné az anyagból levonható következtetéseket és tanulságokat. JEGYZETEK 1 Vö. Ikvai N., 1962. 143—150.; Kralovánszky A., 1962. 117. 2 Néhány fontosabb, a vasművességet érintő és azzal kapcsolatos feldolgozás: Balogh I., 1965.; Bartha A., 1958.; Belényessy M., 1954., 1957., I960.; Ecsedi I., 1931.; Fuchs E.—Nádori Gy., 1958.; Györffy Gy., 1953.; Heckenast G.—Nováki Gy.—Vastagh G. —Zoltay E., 1968.; Kerpely A., 1899.; Kiss A., 1962., 1964.; Kralovánszky A., 1962.; Makkai L., 1958.; Müller R., 1971.; Németh P., 1968.; Szabó Gy., 1954.; Székely Gy., 1953. 3 Balassa I., 1965. I—II. 4 Bartha A., 1958. 316. 5 Eddigi leletegyüttes-publikációk: Ecsedi I., 1931.; Ikvai N., 1962.; Kiss A., 1962., 1964.; Kralovánszky A., 1962.; Müller R., 1971.; Németh P., 1968., valamint a korról szóló néhány összefoglaló kötet. 6 Kolofont J., 1931. 20., 101. 7 Az edényt Opauszky László, a helyi lap akkori szerkesztője vitte el, és jelenleg is nála van. 8 Ld. Ikvai N., Jelentés a Gubodi u. 5. szám alatt előkerült leletekről. Ceglédi Kossuth Múzeum Adattára. 419—68. Balassa I. lektori véleményében az ekepapucs helyett az ekevas elnevezés használatát ajánlja. Véleményem szerint az ekekormánytól független, köpüs csatlakozású szántóvasak megjelölésére egyértelműbb, szemléletesebb és meghatározó jellegű az ekepapucs kifejezés. Vö. Müller R., 1971. 250. 9 Apró, jellegtelen töredékek lévén, nem kerültek megőrzésre. 10 A ceglédi Kossuth Múzeum régészeti gyűjteményében 67.6.1—2—3. szám alatt vannak beleltározva. Az edények közel azonos méretűek, 12 cm magasság, talpátmérő 6 cm, szájátmérő 10 cm. 11 Vö. Balassa I., 1965. II. 512., 546. 12 Balassa I., 1965. II. 559. ; Németh P., 1968. 254. 13 Balassa I., 1965. II. 569. 14 Balassa I., 1965. II. 568—569. 15 Oppel J., 1908. 8. és 1931. 42. 16 Balassa I., 1965. II. 527., 546.; Ikvai N., 1962. 146.; Kiss A., 1962. 35.; Németh P., 1968. 255. 17 A leletegyüttes restaurálását a Központi Muzeológiai és Technológiai Csoport (Budapest), illetve a Ferenczy Múzeum (Szentendre) restaurátorműhelyei végezték el. 18 A restaurált tárgyak méretezése és leltározása Topái Judit régész muzeológus (Cegléd) munkája. A dolgozat rajzait ugyancsak ő készítette el, amelyet ezúton is megköszönök. 19 Közölve Balassa I., 1965. II. 563—564. 20 Szabó Gy., 1954. 136., 145. A metallográfiai vizsgálat alapján meghatározható a fém bányahelye, a tárgy rétegezési darabszáma, készítésmód, edzési módok és a tárgy kora. 21 A témára vonatkozóan csak néhány mű: Balassa I., 1965. II. 500. és 546.; Bartha A., 1958.; Bálint A., 1962.; Belényesy M., 1957.; Györffy Gy., 1958.; Heckenast G., 1968. 171.; Kralovánszky A., 1962.; Kniezsa I., 1938.; Melich J., 1925.; Szabó K., 1938. 22 Heckenast G., 1968. 171. 162