Ikvai Nándor szerk.: Tanulmányok Pest megye múzeumaiból (Studia Comitatensia 1. Szentendre, 1972)
Ikvai Nándor: A ceglédi vaseszközlelet
csontjai kerültek elő. 1965. január 6-án a földkotró már 6 méter mélységben dolgozott, és ismeretlen mélységből egy mázatlan, fehér, vékony falú, jellegzetesen Árpád-kori füles korsó került elő. 7 1965. január 9-én kerültek elő a vasleletek. A kotrógép 45 fokos szögben mélyítette a felül kb. 35 m átmérőjű köralapot (1. kép). A Gubodi utcai bejárattal szemben, attól 36 méterre, a kör alapú gödör keleti szélén kerültek elő a tárgyak (1—2. kép). A földkotró a munka során a tárgyak egy részét a mélybe sodorta, más részét a földdel együtt kiemelte (1—2. kép). A munka leállítása után a helyszín bontásakor megállapítható volt, hogy a leletanyagnak csak kis töredéke maradt az eredeti helyén. Bontással megállapítottam, hogy a jelzett helyen az eredeti szinttől mért 250—280 cm mélységben együtt történt a vasanyag elrejtése. A beásás alja fekete földdel kevert, homokos, száraz, laza talajon 60 X 80 cm nagyságú lehetett, amelynek méretét az erőteljes földkitermelés miatt pontosan megállapítani nem tudtam (le. kép). Erről az eredeti helyről 5 db szekérikerékagy-karika, 1 lándzsahegy, 1 kapa, 1 kaszaörv, 1 szekértengelyen levő ütközőkarika, 2 ekevas (ekepapucs) került elő (2. kép). 8 A leletek közül 6 db szekérkerékagy-^karikát, 2 db láncot, 1 ekevasat az eredeti hely mellett találtunk (2a. kép). A munkagödör aljában, kb. 6 méter mélységben 1 db, szekérbe való derékszöget, 1 kapát, 2 ekevasat, 2 láncot, 4 szekérkerékagy-karikát, 1 vasvillát szedtünk össze (la. kép). Az eredetileg 48-nak számlált leletegyüttes további darabjait, szám szerint 18-at a kiemelt és szállításra dömperekbe rakott föld gondos átvizsgálásával sikerült megmenteni. A restauráló munka során eredetileg 17^nek számlált szekéragykarika (amelyek egymásba voltak rakva) 2l-re emelkedett. Az oxidációs réteg eltávolítása után nem értékelhető darabként megsemmisült 1 db kisméretű köpütöredék, 1 db kapocs- (szeg-) töredék és 1 db hosszas, vékony, behajlított fejű, ismeretlen rendeltetésű kis vaspálca. Végeredményben 49 darabos leletegyüttesünk összetétele az alábbi: 21 db kisebb-nagyobb szekéragykarika, 4 db csatlópánt, 1 db kör alakú pánt, 1 db keréktalpviasalás, 2 db szekérvasalás (koptatóvas), 5 db lánc, 5 db ekevas (ekepapucs), 3 db kapa, 1 db nagyméretű vasvilla, 1 db lándzsahegy, 1 db szekérbe való derékszög, 1 db tengelyvégszög, 1 db véső, 1 db kaszaörv, 1 db szekértengely-kariika. A leletegyüttes tárgyszáma megközelítően teljesnek mondható. Jelentősebb darab nem kerülhette el a kitermelt föld átvizsgálásakor figyelmünket. Kevés a valószínűsége annak, hogy elrejtéskor a darabszám jelentősen több lett volna. A leletek kiemelésékor a tárgyakon barnás vasoxidba mélyedve szalmanyomok, maradványok voltak megfigyelhetők. Ebből arra a következtetésre jutunk, hogy a vasanyag elrejtésekor szalmával bélelhették ki az üreget. Szokatlanul nagy a gödör mélysége. A végzett megfigyelés nem zárja ki, hogy egy már meglevő gödröt, esetleg vermet használtak fel az elrejtésre. Feltételezhető 138
