Tragor Ignác: A váci múzeum gyűjteményeinek leíró lajstroma (Vác, 1912)

I. Általános rész - VÁC ÉS VIDÉKÉNEK ARCHAEOLOGIÁJA A TÖRTÉNELMI IDŐKBEN

Hadi esz­közök. Epületek. böző különös alakű sörös kancsók ezek. Agyag­ból máz nélkül készültek és részben kivannak színezve. Egy négyszögletes kályhacsempe sze­lein csúcsíves díszítéseket találunk. (Ezek a ke­ramikaí tárgyak az Első szoba I. szekrényé­ben 222—243. sz. a. láthatók.) Az Első szoba II. szekrényében néhány Ar­pádkori sarkantyú, a Harmadik szoba fegyver­szekrényében pedig egy Arpádkorí kétélű egye­nes kard, négy darab lapított vasgömbben vég­ződő kétélű egyenes kard, több csatabárd (pal­los), három darab egy élű egyenes kard és egyéb öldöklő, fegyver őrzi a középkor harcias századaínak emlékét. Az olasz érintkezés ugyan már Károly Ró­bert és Nagy Lajos királyaink korában érez­tette kulturális hatását hazánkban, de a renais­sance művészet virágzásának legfényesebb ko­rát 1. cMátyás király uralkodása idejében érte el. Galeotto Marzío és Bonfiní Antonio azt a fényt és pompát dicsérik leírásukban, melyet Mátyás udvarában láttak ; megemlítik egyszers­mind azt ís, hogy a király kedvelt embere, Báthory Miklós váci püspök a budai mintára, Olaszországból hozatott művészek által 7ragurí Jakab, kora kiváló építőmesterének igazgatása mellett díszes épületeket és nagyszerű templomot emelt székvárosában. De miként a török dúlás Mátyás király budai palotáját elpusztította, úgy Báthory püspök épületei sem maradtak fenn. Néhány köemléküket azonban - mint már említettük — az őszi ásatás felszínre hozta. így napfényre került egy nagy homlokmező (tympanon vagy latinosan tímpanum, egy pálca­müves díszítményű párkánytőredék, egy fél­hengeralakú oszloptőredék és egy oszloplábtő­— 76 —

Next

/
Oldalképek
Tartalom