Tragor Ignác: A váci múzeum gyűjteményeinek leíró lajstroma (Vác, 1912)

I. Általános rész - VÁC ÉS VIDÉKÉNEK ŐSKORA

Ebben a felfogásban osztozik Worsaae dán és Híldebrand svéd tudós is, míg ellenükben többen a cigányokat vallják a bronzkori műveltség első terjesztőinek. A cigányok szerintük a Malakka, Banka és Borneo szigeteken kímeríthetlen mennyiségben előforduló ónkő révén jutottak a bronzötvény titkához. Ezt a titkot aztán Kís-Azsíán, Görögországon és Itálián keresztül hozták magukkal hazánkba. Hoernes Mór a Skandinávia felől délnek húzódó aríusokat, mások végül |az asszírokat és a khetítákat véiik a bronz feltalálóinak. Bármint legyen is a dolog, a megejtett vizsgálódások mégis kétségtelenné teszik, hogy a bronzot Ázsia déli felében, valószínűen azon a helyen használták először, a melyet később Babílóníának hívtak. Hazánk Skandináviával együtt bronzkíncsekben a leggazdagabb ország Európában. Ez a körülmény nemcsak azt tanítja, hogy Magyarország területére aránylag korán jutott el a bronzkultura, de azt is, hogy itt még akkor is virágzott, a mikor a műveltség ősibb empóríumaín már beköszöntött a vaskorszak. E mellett hazai bronzeszkőzeínk némelyikén egy sajátságos, minden más bronzkori stílustól elütő önálló ízlés nyilatkozik meg, úgy, hogy hazai bronzkulturánkat egy különálló és olyan régiónak kell tekintenünk, a mely minden idegen befolyástól menten maga-magából fejlesztette ki a formákat. A bronzkori fémipar nagyszámú s a legváltozatosabb termékeket hozta létre, a melyeket a fegyverek, a földmívelésí és házi eszközök, végül az ékszerek csoportjába oszthatunk. Az első csoportba tartozik : a kard, a tőr, a — 33 — 3 Az első bronztelepesek. A fémipar.