Tragor Ignác: A váci múzeum gyűjteményeinek leíró lajstroma (Vác, 1912)

II. Leíró rész - Harmadik szoba

HARSVIADIK SZOBA két évet látszólagos semmittevésben töltött az alföldön, Érden. F.nnek a két évnek az impressziói azonban lelkére és művészi jövőjére döntő befolyást gyakoroltak 1850-ben Pestre kerül és néhány hónapra szobrásznak áll be. Majd egy esztendeig Marastoni festő iskoláját látogatja és Weber Henrikhez is eljárogat tanulni. Végre Bécsbe megy és Rahlnak lesz tanítványa. À bécsi akadémiát azonban nem látogalja. Rabitól tanulja meg a mesterséget, de egyebekben is mesterének vallja és ii anyát követi. Viszont Rahlnak is kedveltje lesz. Bécsből visszatérve, az alföld emlékeit veti vászonra számtalan genre-képben, melyeket csak úgy rázott ujjából néha egy nap hármat is. Midőn Bécsben a 60-as években megindul a nagymérvű építkezés, Rahl is tehetségéhez mért munkához jut ; rögtön hívja maga mellé vissza segiiségül Lotzot és dolgoznak együtt. Többek közt a Todesco és Dräsche palotában Bécsben. Gmundenben egy villán és Rainer főherceg kastélyán, Herrensteinban Itthon első munkája a freskó terén a Vigadó volt, 1854-ben. Itt a lépcsőházban a frizt festette. Bár nagy közönnyel kellett küzdenie, mégis mindinkább tért hódit az ő sajátos művészetének, a freskónak. Remek alkotásai a Magyar Nemzeti Muzeum és a ferencvárosi templom falfestményei, továbbá az operaház, az igazságügyi palota és az országház nagyszabású menyezetképei. Művészi alkotásainak koronája eszményi szépségű akt képei. Lötz Károly a magyar monumentális festészetnek egyik legkiválóbb képviselője volt. Meghalt Budapesten 1904. október 13.-án. S08. ZUBOVITS FEDOR MEGÉRKEZÉSE PÁR1SBA cimű fametszetű kép a Vasárnapi lljság 1874. évi 48. számából, továbbá Zubovics Fedor kapitány és karavánja cimű ónkiisé után készült kép a Tolnai Világlapia 1912. évi 20. számából. Perczián Gusztáv ajándéka. — 232 —