Tragor Ignác: A váci múzeum gyűjteményeinek leíró lajstroma (Vác, 1912)
I. Általános rész - VÁC ÉS VIDÉKÉNEK ŐSKORA
A kőkorszak felosztása. ban a szerint a mint eszközeit más-más anyagból fcészitette t három korszakra osztja. Ezek a kőkorszak, a bronzkorszak és a vaskorszak. A három korszak között a kőkorszak a legrégibb. Az emberi művelődés ekkor még bölcsőjében ringott. Erről a korról sem szóbeli, sem írásbeli hagyomány nincs, a fegyvek és a házi eszközök készítésére jórészben a követ használták, mert a fémeket még nem ismerték. A bronzkorszak már magasabb műveltségről ad tanúbizonyságot. A vaskor majdnem mindenütt egybeesik a történelmi időkkel. Magát a kőkorszakot is két részre szokták osztani. A régebbit durva kőkorszaknak (paleolíth) a fiatalabbat űj vagy csiszolt kőkorszaknak (neolíth) nevezik. (Lubbock Sír John, A történelem előtti idők megvilágítva a régi maradványok s az újabbkorí vad népek életmódja és szokásai által. Fordította Öreg János.) A paleolíth-korban az emberek kőeszközeit pusztán nagyolt pattogtatásokkal és durva ütésekkel alakították kí ügy a hogy az anyagból, a neolith-korszakban azonban már a technikának egy újabb, haladottabb kézügyességre és fejlettebb ízlésre valló gyakorlatával, a csiszolással találkozunk. Ezért az elsőt a csiszolatlan, az utóbbit a csiszolt kőeszközök korának is nevezik. Ezzel azonban a két korszak produktumai technikailag korántsem különböztethetők meg egymástól és a koruk sem állapítható meg határozottan, mert a csiszolt kőeszközök korában is fölös számmal talaikozunk egyszerű pattintás utján előállított csiszolatlan kőeszközökkel, sőt a tűzkőből, obszídíánból, jászpíszból sat. készített pengék, nyílhegyek és lándzsák éppen a csiszolt eszközök korszakában lépnek fel tömegesen. — 12 .—