Tragor Ignác: Vác vára és képei (Vác, 1906)

IX. A régi Vác helyének megállapítása

176 YÁC VÁRA ÉS KÉPEI. belső erődítése volt, a tulajdonképeni város pedig — amint a kissé homályos leírásból megérteni lehet — erős várszerű kerítéssel volt körülvéve. A városnak ezt a részét sövény-palánka kerítés védelmezte. Ennek a nyomait természetesen hiába keresni. Az idő vasfoga jobban megrágta a faanyagot, mint a kőfal jobban ellentálló kemény alkotó részeit. Es nem jön segítségünkre a sok egykorú metszet képe sem, mert e rajzokon vagy a vár kimagasló alakja takarja el a kutatott városrészt, vagy fogyatékossága miatt nem nyújt elegendő támasztó pontot a kérdés megoldására. A pozitív tudásnak ellene esküdt itt a térkép, a rajz, a följegyzés, az anyagszerek, sőt maga a véletlen is. A Székesegyház-tér templom előtti befásított részén a papnevelde kapuja előtt és a középvárosi római katolikus fiúiskola bejárója előtt a székesegyház lépcsőzetével majdnem egyirányban pincelejárók vannak a szabad téren, alattuk pincék. Yajjon a két pince közt a papnövelde alatt vagy pedig az iskola és székesegyház alatt húzódva csatlakozott a kőfalhoz a vár felől jövő sövény, azt mindaddig nem lehet megállapítani, míg valami sziikségbeli ásatás (csatorna-, pince- vagy házépítés) nem tárja föl a sövényfal vonulásának irányát. Az árok a legnagyobb valószínűség szerint a mai Gasparikutca helyén húzódott, mert ez az utca még ma is nagyon mélyen fekszik. Ha megfigyeljük a Székesegyház-téren álló két iskola sarki házainak márvány alszegélyeit, látni fogjuk, hogy azok a Gasparikutca felé szélesednek. A hosszúra nyújtott 1680-iki térkép arra a föltevésre enged következtetni, hogy a sövényfal az Atilla-utca félkörben haladó irányát követve a Káptalan-utca fölött csatlakozott a kőfalhoz, de az Althan Grundbuchja és a tényleges állapot ezt határozottan megcáfolják. A telekkönyvben ugyanis — mint már föntebb említettem — az egyes házhelyek területe hitelesen föl van mérve. A Pintér-utcai házak a Kert-úti város-árokig (Stadt-Graben) terjednek és a telekkönyvben adott hosszúságuk következő: a 165 népsorszámú házé 30 öl, a 156-é 13 öl és 2 láb, a közbenesőké 164-től 157-ig 30, 28, 27, 24, 21 és 19. Az alsó kapu mellé épült 140. számú házé pedig 18 öl 4 láb. Ezek a méretek — pontos utánaszámításom szerint — azt az eredményt adják, hogy a városi árok a Gasparik- és Papnevelő-