Tragor Ignác: Vác vára és képei (Vác, 1906)

VIII. Az 1680. évi térkép

VIII. (82.) Az 1680. évi térkép. Ez a kép a török Yácnak mérnöki kéz által fölvett térképe s így teljesen, — de az én véleményem szerint mégsem egészen hitelesen — tárja elénk az egykori Vác alakját. Szembeötlő hiánya, hogy a város nagyon el nyúltan van rajt megrajzolva. Különösen a második várost vette igen szűkre a rajzolója. Á Káptalan- és Papnevelő-utca majdnem egy vonalba esik, holott a valóságban és a kataszteri térkép szerint is 100 öl távolság van közöttük. Ettől a hibától eltekintve, fokozódik a térkép hitelességébe vetett bizalmunk, mikor reátekintve első pillanatban fölismerjük rajta a mai város fő közlekedési vonalait : a Konstantin-tér szabálytalan alakjába szélesedő főútat, (mely a lebontott kántori lak helyén szétágazik a Papnevelő-utcával.) a Széchenyi-, Eszterházy- és Káptalanutcákat. A várost árok és kőfal veszi körül. A töltésen belül húzódik a kőfal kiugró félkörű bástyákkal. A Dunapart közelében köralakú őrtorony alaprajza látszik. Ez a kiinduló pontunk. A bécsi kapu négyszögű kőkapu, elcsukható ajtóval. Az említettem két pont közt négyszögű bástya alaprajza tűnik még elő. A Hegyes alaprajzától egyenes vonalban halad a városfal északi irányban és az utolsó bástyánál keletre fordul. Nagyon mérsékelt ív-vonalat ír le. Ezen az oldalon három félkörű bástya kiugrása van. Az első és második között a szintén négyszögű hatvani kaput találjuk. Az ív déli kanyarodása után szög alatt vonul tovább megint csak keleti irányban egészen egyenes vonalban a kiugróbástyáig. Ettől kezdve újból egyenes vonalban halad délkelet felé. A végén félkörű ugrást tesz és déli irányban csatlakozik a vár falához. 11*