Tragor Ignác: Vác vára és képei (Vác, 1906)
VI. A váci képek osztályozása és e képek alapján vont okszerű következtetések
VI. A VÁCI KÉPEK OSZTÁLYOZÁSA. 155nembeli művekben aránylag szegény, az antikváriusok katalógusai pedig nem megbízhatók. A kérdés különben is másodrangú. Állapítsuk meg inkább az egyes csoportok típusát. Az első csoportba sorozom a török foglalás korabeli képeket. Ebben az időrendben is első a Siebmacher metszete (Ortelius általam ismert legrégibb kiadása az 1603. évi). Utána következik Zimmermann rézkarca. Nemcsak azért, mert Dilbaum könyve két évvel ez után jelent meg, hanem mert a két kép lényegében egy. Ide tartozik Dilich képe is, mely a város dunai részét az előzőkkel együtt még kőfal nélkül ábrázolja. Meiszner és a Weitzen P. 444kép már a Duna felől is kőfalat mutat, de Siebmacher hatása erősen meglátszik rajtok. Ide sorozandó a két Peeters-féle és végül — bár erőszakoltan — a T. I. 171. jelzésű kép, melyről azt hiszem, hogy a fölsoroltak valamelyikének torzalakja. Föltétlenül ebbe a csoportba tartozik a 71. számú Statt Waitzen című, amelyről kimutattam,, hogy Siebmacher metszetének a másolata. E képek mindenikének közös vonásai a következők : a város egyirányú — egyenes vagy kerek — dunai fala, egyetlen bástya az északnyugati oldalon, a város mögötti külön várháromszög és a várnak a várostól való éles elkülönítése s különösen az, hogy nem veszi körül minden oldalról a víz. Végül az a körülmény, hogy Nógrád vára ezeknél a képeknél nincsen föltüntetve. Az első kép, mely Nógrádot a helytelen keleti irányban megjelöli, a Diliché, ugyancsak a Dilich-képen sejthető először a víz a város mögött. Mint említettem, egyik típus a másikába folyik s így éleshatárvonalat vonni a kettő között teljesen lehetetlen. A második csoportbeli képeken a város dunai fala zig-zugas,. az északnyugati oldalon két bástya ugrik ki, a város házai a vár mögé kerülnek, a kettőt egymástól elválasztó vizes ároknak csak az eleje látszik. Várat és várost víz vesz körül s a hegyek tetején keleti irányban Nógrád vára látszik. Ebbe a csoportba tartoznak az előbb föl nem soroltak, Wening képét kivéve mind. A II. csoporton belül több osztályt lehet ismét megkülönböztetnünk, aszerint amint egy közös eredetre vezethetők vissza. Legnépesebb az az osztály, amelyet a Szentendre szigeten feltűnő fatörzs tesz jellegzetessé. Ez osztály keretén belül ismét újabb alosztályokat különböztethetünk meg, és pedig :
