Ikvai Nándor (szerk.): Bél Mátyás Pest megyéről - Pest Megyei Múzeumi Füzetek 10. (Szentendre, 1977)

II. rész. A megye leírása járásonként - IV. fejezet. A jenői uradalom leírása

5. § Oláh Miklós leírása a szigetről

Ez tehát Csepel szigetének a mostani képe. Valamikor a királynők tulajdona volt, s azok gyakran felkeresték pihenés, vadászat, madarászás és halászat céljából. Erről Oláh Miklós Csallóköz említése után így beszél (Hungária c. műve IV. fej. III. § 7. oldalán): „A másik, kevéssel Buda alatt kezdődő szigetnek Chepel a neve. Ez az ott létesített rezidenciával, valamint Chepel, Thekel, Szentmárton és Kevy városokkal, amelyet a rácok lakják, s néhány más faluval Magyarország királynőjének tulajdona, jegyajándék címén. Igen bővelkedik madarakban, fácánok-, foglyok-, rigók-, erdei tyúkok- s más különféle szárnyasokban, valamint szarvasok-, vaddisznók-, őzek-, nyulakban. S még ezek mellett oly kitűnő erdőkben, ligetekben, szőlőkben, legelőkben, gabonában és más egyébben, amik a halandók életszükségleteihez tartoznak, hüvelyes veteményekben, hogy úgy látszik, semmi sem hiányzik itt, ami akár az életfeltételekhez, akár a gyönyörködtetéshez tartozik. Ez egyedül kellemes időtöltést nyújtott II. Lajos királyunknak és feleségének, Máriának, az én fejedelmeimnek, amikor néha a súlyos gondoktól megszabadulva, vadászatban, madarászaiban, vagy más lelket üdítő dologban szórakozás céljából ide megszálltak.

Ez délre 9 mértföld hosszú és 3—4 mértföld széles.”

Ebből lehet látni, hogy a sziget kelleme vetekedett a thessáliai kies Tempe völgyével. így méltán sorolják a királyok birtokai közé úgy, amint arról már Visegrádnál beszéltünk (e vár történetének a 20. §-ban), de annál nagyobb kényelemre szolgál, mivel Buda szomszédságában fekszik. Minthogy Oláh kilenc mérföldben jelöli azt meg, méltán kételkedhetik az ember a hosszúságában. Tehát nem kell hinni a Magyarország topográfiája szerzőjének, amikor az tizenegy mérföldre nyújtja ki a szigetet. Hacsak a fajtája révén nem talál mentséget, ugyanis itáliai, s talán ottani mértékkel mért. Istvánffy, amikor a Buda felszabadítására érkező törökökről szól, ír a szigetről és panaszkodik Roggendorf késedelmeskedése miatt. „A törököknek a hajóhada abban az időben Szent Margit szigetéhez érkezett, amelyet Csepelnek neveznek, s több falut, Kövin városát s templomokat és különböző épületeket foglal magában, s majdnem nyolc magyar mértföldre nyúlik ki. Ott a törökök, ahol a Duna ismét egy mederbe folyik össze, mintegy a csücskén erődítményt emeltek. Pedig úgy látjuk, hogy ha a szigetet Roggendorf előbb elfoglalta volna, mint ahogy Perényi és a magyarok közül többen tanácsolták, a töröknek nem lett volna módjában várat építeni, sőt talán a hajóhadát is kénytelen lett volna hátrahagyni.” Ebből lehet következtetni, hogy

137