Ikvai Nándor (szerk.): Bél Mátyás Pest megyéről - Pest Megyei Múzeumi Füzetek 10. (Szentendre, 1977)
II. rész. A megye leírása járásonként - III. fejezet. A pilisi járás
a kettőt ide iktatjuk, hogy a kívülálló olvasók ismerjék meg, micsoda fogadalommal és gonddal őrizték egykor a magyarok ezt a fenséges bizonyságot. 18. § A visegrádi vár várnagyának esküformája Az első formula pedig, amellyel Tamás győri püspöknek fogadott hűséget, így hangzik: „Én, Némái Kolos László, a visegrádi vár várnagya elismerem, s ezzel az oklevéllel tudomására adom mindenkinek, akit illet, hogy a Krisztusban tisztelendő atyám, Tamás győri és választott egri püspök a familiárisai közül engem tett meg e Visegrád vár várnagyává, s jelölt ki a szent korona őrzésére. Ezért neki keresztény hitemre és emberségemre hivatkozva ígérem és az élő Istenre, a Szűz Máriára és minden szentekre esküszöm, hogy az én püspök uramnak ettől az időtől fogva hűségesen és tisztességben szolgálok, a nevezett várat és a szent koronát hűségesen őrzöm és megtartom. Ha pedig az történnék, hogy az én püspök uramat akár a halál, akár a balszerencse kerítené hatalmába, a visegrádi várat és a koronát az én uram részére, helyette tisztelendő Ferenc budai prépost úrnak, az ő testvérénak őrizem meg és a szent koronát arról a helyről, ahová azt az én uram Nagyságos Zápolya István szepesi gróf, Magyarország nádorával együtt elhelyezte, tudta, akarata és kifejezett beleegyezése nélkül sohasem mozdítom el, s nem teszem rá a kezem, s azt sem a király őfelségének, sem a főpapoknak és báróknak, s sem senki másnak ki nem adom. Ha pedig az én püspök uram, illetve az említett esetben a mondott Ferenc prépost úr, tőlem a várat és a szent koronát visszavenné és engemet innen elmozdít és máshol helyez el, minden kifogás és ellenkezés és ürügy nélkül visszabocsátom és visszaadom. Hozzáértve azt, hogy sem az én püspök uramat, sem az említett testvérét nem vagyok köteles a várba annyi emberrel bebocsátani, amennyivel nálam és várnagy társamnál, illetve a hozzánk tartozóknál erősebbek és hatalmasabbak lehetnek. S nem vagyok köteles több katonát befogadni, mint amennyi elrendeltetett, illetve amennyivel társam, vagyis a nádor úr várnagya egy bizonyos időben rendelkezik. Ha mégis megtörténnék, hogy valaki a hatalmasok közül a várat megostromolná, abban az esetben az én tisztelendő uram és az említett nádor uram, illetve fiának nagyságos János uram embereit egyenlő számban köteles vagyok az idő szerinti társammal a vár védelmére bebocsátani. S ahogyan köteles vagyok e Visegrád vára és a korona őrzésére és megóvására, ugyanazzal a hűséggel, amellyel az én püspök uramnak és következésképp Ferenc úrnak, a testvérének, 109
