Ikvai Nándor (szerk.): Bél Mátyás Pest megyéről - Pest Megyei Múzeumi Füzetek 10. (Szentendre, 1977)
II. rész. A megye leírása járásonként - III. fejezet. A pilisi járás
2. § Az oklevelekben „Altum Castrum”-nak, néha „Altus Lapis”-nak nevezik Az I. Károly és fia, Lajos oklevelei majd „Altum Castrum”, majd „Altus Lapis” néven nevezik; talán, mert akkor magyarul „Magos vár”-nak, illetve „Magos Kő”-nek mondták. Az előbbi név szerepel általában Károly minden okiratában, az utóbbit ugyanennek a királynak egy levelében találtam, amelyet Erzsébethez, Cseh- és Lengyelország királynőjéhez, a János feleségéhez intézett fiának, Lászlónak a haláláról. Ezt ide iktatom, mert ennek az igen jó királynak a szelíd és kegyes lelkét mutatja, és polgáraink előtt még nem ismeretes. Így olvasom ezt a cseh történelem régi íróinál (XXI. fej. 64. oldal. Kiadták Hannoviában 1602-ben). „Felséges Fejedelemasszonyunk, Erzsébet úrnőnek, Isten kegyelméből Csehország királynőjének ... Károly, Magyarország királya üdvöt és szerencsét kíván... Kedvelt fiunk, László herceg szánalmas balesetét és gyászos kimúlását vagyunk kénytelenek tudomásodra adni, mert jóllehet a köztünk már régóta, isteni rendelés folytán fennálló vérrokonság felbonthatatlan egysége, minthogy egy törzsből, a legközelebbi testvérfokon származunk, elég lett volna, mégis az ellened és férjed, János cseh király ellen áskálódó szomszédos országok királyainak és fejedelmeinek gőgös magatartása miatt a legfőbb szék felmentése révén (amely nélkül a nevezett fiunk és a lányotok közt házassági szerződés nem jöhetett létre) bölcs előrelátással ezt a házasságot elrendezendőnek tartottuk ... De arra kérünk téged testvéri bizalommal e jelen levelünk által, tanácsold János király úrnak... hogy a barátságnak az az egyedülálló érzése, amely eddig köztünk fennállott, a jövőben is virágozzék ... Egyebekben arra kérünk, hogy ha tudtok valami újságot, különösen Csehország, de a világ egyéb tájairól is, velünk azt e levél vivője által leveletekben közölni szíveskedjetek. Kelt Altus Lapis-ban, hamvazószerdán.” „Így ismét megszakadt másodízben egy rokoni kapcsolat, amely az országok békéje céljából már jól elő volt készítve.” Sokat lehetne ehhez hozzátenni, ami azoknak az időknek a szokását illeti, de azzal most nincs idő foglalkozni; számunkra csak az volt a feladat, hogy az „Altus Lapis” nevet megmutassuk. Egy névtelen írónak (ugyanott, V. fej. 27. o.) a szavaival viszont elmondjuk, a Károly történetének kiegészítéséül, hogy miféle rokoni kapcsolatok megszakadásáról beszélt a történetíró. „Ugyanabban az évben (1318) Károly, a Szicíliai Károly fia, aki Magyarország királya lett, első feleségével gyermek nélkül megözvegyülvén, Tamás és Simon nevű magyar főurakat István nevű tol88