Ikvai Nándor (szerk.): Bél Mátyás Pest megyéről - Pest Megyei Múzeumi Füzetek 10. (Szentendre, 1977)

II. rész. A megye leírása járásonként - II. fejezet. A kecskeméti járás

télya és a szilárdan megépített és cseréppel fedett majorja és gabonatároló helye a falunak díszéül szolgálnak. Erdeje a falunak nincs, a szántóföldje megfelelő, a búzát megtermi, rétje kevés. Két malma van, az egyik a patakon, illetve a tavon, a másik szárazmalom a faluban. A hiányzó földet a szomszéd puszta, „Bódog-Káta” pótolja.

T ót almás (Tóalmás) régtől fogva lakott, felében Koháry István birtoka, másik felének földesurai: Plathy család, Vajda András, Aszalay, Pédery, Dőry, Lemmerspergh, Kun családok. Van 45 örökös és 24 szabad költözésű jobbágya. Az összeírás feltüntet egy molnárt, mészárost és kovácsot, családnév feltüntetése nélkül. A név szerint összeírt 69 háztartásfő magyar nevű.

2. Káka népes falu, elsősorban Károli-birtok, az előbbivel délnyugat felől szomszédos, hasonlóan sík fekvésű, termékeny, a bort és a gabonát is szolgáltató területtel, sok épület is van benne.

Káka régtől fogva lakott, földesurai felerészben Koháry István, másik felében az Aszalay, Lemmerspergh, Dőry, Pédery, Paláthi, Vaida és Tarkó családok. Van 92 jobbágya (75 örökös, 15 szabadon költöző, 2 özvegy), 14 házas zsellére (6 örökös, 8 szabadon költöző), továbbá két nemes jobbágytelken gazdálkodik. Név nélkül mészárosról és kovácsról tesz említést az összeírás. A 108 összeírt családfő mind magyar.

3. Sz. Lőrincz-Káta, az előbbitől északkeletre fekszik, a Zagyva felé, a Galga torkolata alatt. Magyar település, középszerű, csak gabonát termő határral, erdeje nincs. A Sőtér és a Péterfi család birtoka.

Szentlőrinckáta régtől fogva lakott, földesura felerészben Péterffy bárói család, másik felében a Sőtér család. Van 43 jobbágya (3 örökös, 40 szabadon költöző), továbbá 4 szabadon költöző házas zsellére. A község lakosai mind magyarok.

4. Sz. Márton-Káta, délre egy mérföldnyire húzódva innen, úgy, hogy köztük van a puszta Tamás-Káta. Ezt a falut is magyarok lakják, akik szorgalmas földművelők. Kissé magasabban fekvő hely, Jászberénytől nyugatra esik egy mérföldre; ez a sík föld a búzát és a bort is megtermi; egy része a Kátaiak után a Keglevits-örökösöké, különben Prónay Gábor és Batta István a földesuraik. A szőlők dél felé terülnek el.

Szentmártonkáta régtől fogva lakott, fele részében a gróf Keglevich család birtokolja, a másik felének földesurai Róth Ádám, Vajda András özvegye, Négyessy István, Bata János és Dinnyés István. Van 89 jobbágya (25 örökös, 61 szabadon költöző, 3 özvegy), továbbá két házas és két házatlan zsellére, valamennyien szabadon költözők. Az összeírás feltüntet két jobbágytelken élő nemest. A község lakói mind magyarok.

80