Ikvai Nándor (szerk.): Bél Mátyás Pest megyéről - Pest Megyei Múzeumi Füzetek 10. (Szentendre, 1977)

II. rész. A megye leírása járásonként - II. fejezet. A kecskeméti járás

2. § Czegléd városa Kőröstől két mérföldnyire északra, fekvése, a lakosok nyelve, vallása, az épületei hasonlóak, de kisebb, jóllehet tágas a határa. A földje kövér és megfelelő. A bora erősebb a körösinél, de nincs olyan egészséges; különben piros és jóízű ital. A városon keresztül megy az a királyi út, amely Pestről Szolnokra tart. Földesurai a bu­dai Sz. Klára-apácák. Vásárt is tartanak itt, Demeter és Frigyes nap­ján, de nincsenek olyan népesek, mint amilyenről már szóltunk. A hely nevezetességéhez tartozik, hogy a sicambriai csata után ez volt az első tartózkodási helye az erdélyi székelyeknek. így írja Oláh (Attila c. műve, XVIII. fej. kezdetén, 889. o.): „A sicambriai mezőn vívott csata után Chaba seregén kívül, amely Görögországba távozott, 3000 hun, a halálból megmenekedve, Czegléd mezején, ahol most a hasonló nevű város áll, telepedett meg. Ezek Detriknek és más ger­mánoknak a hatalmától való félelmükben gyors menetben Dáciának arra a részére menekültek, amelyet ettől a mi időnktől fogva Transsil­­vaniának, illetve septem castra-nak neveznek (a hét hun vezérről, akik a hunok második pannóniai betelepülése alkalmával e helyen várakat alapítottak), s hogy könnyebben elhitethessék, hogy ők nem a hunok maradványai, a hun nevet megváltoztatván, magukat széke­lyeknek nevezték,” Tévednék talán? Vajon van-e valami emlékeztető a székelyek nevéből a Czekléd elnevezésben? Magyarul ugyanis a „siculus”-t székel-nek mondják, s innen származik a Szekléd és a mai kiejtéssel a Csekléd szó. Thuróczy Czygla-mezőnek nevezi (Magyar­­ország krónikája c. műve I. rész, XXIV. fej. 28. o.), de nem időzünk itt tovább. Cegléd régtől fogva lakott mezőváros, az óbudai apácák földes­­urasága alá tartozik. Van 176 jobbágya (118 örökös, 53 szabadon költöző, 5 özvegy), 52 házas zsellér (32 örökös, 19 szabadon költöző, 1 özvegy), az összeírás megemlít még három kereskedőt. A város lakói a görög keres­kedő kivételével magyarok. 3. § A kecskeméti járás falvai Itt a terület terjedelméhez képest kevés falut találunk. Ez a vi­dék bizony még most is majdnem szakadatlan pusztaságával riaszt el bennünket, amelyet a jászok és a kunok települései szakítanak meg. Most egyenként felkeressük ezeket, s elmondjuk, milyenek. 1. Tóth-Almás, sík területen fekszik Sambok, Félszaru és Sz. Lőrincz-Káta falvak között. Prónay Gáborhoz tartozik, akinek a kas­79

Next

/
Oldalképek
Tartalom