Ikvai Nándor (szerk.): Bél Mátyás Pest megyéről - Pest Megyei Múzeumi Füzetek 10. (Szentendre, 1977)
II. rész. A megye leírása járásonként - II. fejezet. A kecskeméti járás
2. § Czegléd városa Kőröstől két mérföldnyire északra, fekvése, a lakosok nyelve, vallása, az épületei hasonlóak, de kisebb, jóllehet tágas a határa. A földje kövér és megfelelő. A bora erősebb a körösinél, de nincs olyan egészséges; különben piros és jóízű ital. A városon keresztül megy az a királyi út, amely Pestről Szolnokra tart. Földesurai a budai Sz. Klára-apácák. Vásárt is tartanak itt, Demeter és Frigyes napján, de nincsenek olyan népesek, mint amilyenről már szóltunk. A hely nevezetességéhez tartozik, hogy a sicambriai csata után ez volt az első tartózkodási helye az erdélyi székelyeknek. így írja Oláh (Attila c. műve, XVIII. fej. kezdetén, 889. o.): „A sicambriai mezőn vívott csata után Chaba seregén kívül, amely Görögországba távozott, 3000 hun, a halálból megmenekedve, Czegléd mezején, ahol most a hasonló nevű város áll, telepedett meg. Ezek Detriknek és más germánoknak a hatalmától való félelmükben gyors menetben Dáciának arra a részére menekültek, amelyet ettől a mi időnktől fogva Transsilvaniának, illetve septem castra-nak neveznek (a hét hun vezérről, akik a hunok második pannóniai betelepülése alkalmával e helyen várakat alapítottak), s hogy könnyebben elhitethessék, hogy ők nem a hunok maradványai, a hun nevet megváltoztatván, magukat székelyeknek nevezték,” Tévednék talán? Vajon van-e valami emlékeztető a székelyek nevéből a Czekléd elnevezésben? Magyarul ugyanis a „siculus”-t székel-nek mondják, s innen származik a Szekléd és a mai kiejtéssel a Csekléd szó. Thuróczy Czygla-mezőnek nevezi (Magyarország krónikája c. műve I. rész, XXIV. fej. 28. o.), de nem időzünk itt tovább. Cegléd régtől fogva lakott mezőváros, az óbudai apácák földesurasága alá tartozik. Van 176 jobbágya (118 örökös, 53 szabadon költöző, 5 özvegy), 52 házas zsellér (32 örökös, 19 szabadon költöző, 1 özvegy), az összeírás megemlít még három kereskedőt. A város lakói a görög kereskedő kivételével magyarok. 3. § A kecskeméti járás falvai Itt a terület terjedelméhez képest kevés falut találunk. Ez a vidék bizony még most is majdnem szakadatlan pusztaságával riaszt el bennünket, amelyet a jászok és a kunok települései szakítanak meg. Most egyenként felkeressük ezeket, s elmondjuk, milyenek. 1. Tóth-Almás, sík területen fekszik Sambok, Félszaru és Sz. Lőrincz-Káta falvak között. Prónay Gáborhoz tartozik, akinek a kas79
