Ikvai Nándor (szerk.): Bél Mátyás Pest megyéről - Pest Megyei Múzeumi Füzetek 10. (Szentendre, 1977)

II. rész. A megye leírása járásonként - I. fejezet. A váci járás

b) VÁC PÜSPÖKI VÁROS

1. § A városnak és nevének eredete

Vác, illetve Vaczov eredetét kinyomozni nem kerül nagy fáradságba; megemlékeztek arról a magyar történetírók. Elég csak Bonfinit meghallgatni (Dec. II. 3. könyv, 215. o. A németek Waitzen-nek, a szlávok Waczow-nak, illetve Waczowo-nak nevezik), amikor Gézának és Lászlónak a Salamon elleni testvérháborújáról ír: „Géza, László és Ottó egy erdőbe indultak — ahol most Vác van —, onnan húszezer lépésnyire. Azt mondják, ott valamikor nagy sűrűség volt s csak egy remete lakta, akinek Vác volt a neve. Ez, az emberi élet nyomorúságát meggyűlölve s az igazságra eszmélve, ebbe a magányba vonult vissza, ahol lelke üdvösségének megfelelőbben és biztosabban szolgálhatott. Állítólag igen szent férfiúvá vált és Géza, a győzelem után itt várost alapított, s azt róla Vác-nak nevezte el.”

Thuróczi László (a Hungária meridionalis c. munkája 132. oldalán, amellyel a minap vitába szállt Sám. Timon az in Imag. Hung. Novae c. műve VIII. fejezet 68. oldalán) az Inchoffer által kiadott egyházi évkönyvek alapján az 1072. évre vonatkozóan biztosabb adatokat mond Váczia-ról: „Az előkelő származású Hethei családnak volt egy tagja, aki Felsőmagyarországon látta meg a napvilágot. Ő még ifjú korában azt hallotta a hozzátartozóitól, hogy Magyarország belsejében a kegyességet és a vallást illetően minden forrongásban van és ott van a szent életű emberek számára a megfelelő tartózkodási hely, tehát isteni sugallattól hajtva elhagyta a szülei házat, s először a visegrádi erdőben rejtőzködött, majd a Dunán átkelve, ezen a tájon húzta meg magát. Itt találkozott 1072-ben véletlenül Gézával és Lászlóval, és előre megjósolta nekik a Salamon feletti biztos győzelmet.”

Az a gondolat is megfordul az ember fejében, hogy mivel Vác a Hethei nemzetség birtoka volt, onnan kapta ezt a nevet. Mert ha azt képzeljük, hogy a neve szent írásból származik, annak ellene mond a szó jellege. Én úgy gondolom, hogy a remete ezt a nevet talán attól az öltözéktől kapta, amelyet magányosságában használt. Ügy mondják: „mint a Vász”, vagyis az az ember, akit rémítgetésül, a madarak távol tartására a vetés közé letűznek, vagy pedig azonos a báránybőrbe bújtatott alakkal, mert Vász, illetve Váz a magyaroknál általában ezt jelenti. Így lehet ezt kikövetkeztetni. Bonfini (Dec. I. 1. könyv 5. oldalán) saját magáról megfeledkezve, másutt így beszél: „Vácot egy a Duna elhagyott helyén élő remetéről, Vat-ról nevezték el, vagy pe-44