Ikvai Nándor (szerk.): Bél Mátyás Pest megyéről - Pest Megyei Múzeumi Füzetek 10. (Szentendre, 1977)
I. rész - b) A megye lakói és kormányzata
nevét. Ha hallanak panaszt a németekre, a nép körében, s néha igen durvát is, ezeket mértéken felül felnagyítják azok, akik ezzel akarnak érdemeket szerezni a magyaroknál. 4. § A szlávok A szlávok8 hasonló tarkaságban jöttek össze az ország északi vidékéről, s tehát, amint különböznek egymástól azok szerint a megyék szerint, ahonnan jöttek, úgy követik az egyének azt az élet- és beszédmódot, amit magukkal hoztak, s az egyik a másikával csúfolódik. Ügyességben nem állnak hátrább a németeknél. Mindenféle szolgálattételben viszont felülmúlják a magyarokat, maguknak a földesuraiknak, a vallomása szerint. Vannak, akik a földművelésen kívül a kereskedésből is húznak némi kis hasznot. Ebben utánozzák a magyarokat. A lakásuk is egyforma és a ruházkodásuk módja is. A magyarokat mindenesetre jobban szeretik, mint a németeket, nyelvüket sokan mint anyanyelvűket használják. S mivel több helyen a magyarokkal elvegyülten élnek, vegyes házasságot is kötnek, s a gyermekeiket mindkét nyelvhez hozzászoktatják. Emiatt néha a magyarok, néha a szlávok elfelejtik a saját nyelvüket, s azon társalognak, amelyik erőteljesebben érvényesül. Fajtájuk szaporaságban felülmúlja a magyarokat, s ahol egyszer megvetették a lábukat, ott hamarosan erőre kapnak úgy, hogy azt lehetne hinni, hogy nem születtek, hanem mag módjára keltek ki. Azok a települések, amelyeket 20—30 évvel ezelőtt alapítottak, már úgy meggyarapodtak ifjú sereggel, hogy méhrajok gyanánt megint új településeket képesek létrehozni. Száz szónak is egy a vége, a földesurak szeretik a szlávokat, bárhonnan származnak is, mert ügyesen és egy szempillantás alatt megépítik falvaikat, s nagy erőfeszítéssel látnak neki a gazdálkodásnak. A magyarok a ravaszságukat kifogásolják, mi azt a lelki mozgékonyságukat, aminél fogva szívesen keresnek új helyeket. Különben e tájon is természettől vidámak, s falusi munkájukat tánccal és énekszóval kezdik. Azt hihetné az ember, hogy ittasak, annyira vidáman danolásznak, amikor nagy buzgalommal munkába állanak. A menyegzőket nagy vidámság közepette tartják, a temetést ezzel szemben módfeletti jajveszékeléssel. 36
