Ikvai Nándor (szerk.): Bél Mátyás Pest megyéről - Pest Megyei Múzeumi Füzetek 10. (Szentendre, 1977)
II. rész. A megye leírása járásonként - IV. fejezet. A jenői uradalom leírása
Lórév régtől fogva lakott, Savoyai Eugen herceg földesurasága alá tartozik. Van 19 jobbágya (17 szabadon költöző, 2 özvegy) és három szabadon költöző házas zsellére. A 22 családfő közül kettő magyar, 20 délszláv nevű. 7. Makád, az előbbitől délre negyed mérföldnyire, a Dunának ugyanazon a partján. Ez a sziget utolsó faluja azon a részen, ahol már kezd véget érni, s mivel a Duna medre mindkét felől közelebb jön egymáshoz, lassanként összeszűkül. Mert a folyó bal oldali ágától Makádig nincs nagyobb távolság egy mérföldnél: a folyó nagyobb medre pedig közeledik a faluhoz ■— köztük erdő és mocsár foglal helyet — mocsár, amelyet ugyancsak a Duna a sziget végétől egészen a faluig terel vissza, egy visszahajló ágával, amely azt az erdőt veszi körül, s mintegy új sziget gyanánt választja el a szárazföldtől. így jut el egészen a faluhoz, ahol a partszegélytől visszatartva hatalmas mocsárba oszlik széjjel, s végül ezt a mocsarat állandóan áramló mederrel Dömsöd felé, keletre vezeti, aztán ismét délre fordul és a sziget végén ismét a saját vizével egyesül. Máskülönben innen Lórévtől a közönségesen Holt-Dunának nevezett másik meder is indul, amely a lórévi gyümölcskertes szigetről a víz hasonló kiforgásával, mint az előbbi, egy ligetet vág le, és valósággal egy erdős szigetet alakít ki, jóllehet azt azon a részen, ahol Makád alá érkezik, a Dunába visszatérő folyásával mintegy kettéosztja. Így tehát az egész falu vízzel van körülvéve, s úgy áll ott, mintha egy új szigeten lenne. A folyó aztán, amely szokásához híven megárad, vagy partjai közt marad, eszerint a többiekkel azonos módon a gazdálkodásra egyszer megadja a lehetőséget, máskor azt tönkreteszi. Az erdő a földesúré. A makádiaknak csak az ő engedélyével lehet fához jutni. A fa helyett tehát szalmával, cserjével, s a közeli mocsárból szerzett náddal tüzelnek. Különben lakóinak páratlan szorgalma miatt e szűkös viszonyok között is annyira boldogult a falu, hogy a szigeten csak fekvése szerint az utolsó, nem pedig állapota miatt. Ami ugyanis nincs meg a saját területen, azt másutt keresi. T.i. a szomszédos, általában Gyál-nak nevezett pusztát bérlik pénzért. E két területen való gazdálkodásból igyekeznek a népnek és a falujuknak a fennmaradását biztosítani. A lakói magyarok, azoknak az utódai, akik valamikor e vidéken megtelepedtek. Makád régtől fogva lakott, földesura Savoyai Eugen herceg. Van 51 jobbágya (35 örökös, 14 szabadon költöző és 2 özvegye). A falu lakói magyarok. 8. Becs, a magyaroknak Becse, kb. egy negyed mérföldnyire téli északra az előbbi tájékától, a Duna kisebbik medre mellett. Ugyan151
