Ikvai Nándor (szerk.): Bél Mátyás Pest megyéről - Pest Megyei Múzeumi Füzetek 10. (Szentendre, 1977)
II. rész. A megye leírása járásonként - IV. fejezet. A jenői uradalom leírása
határhoz érünk, ott bokros és homokos a határ. Délről van Szentmárton és Üjfalu, amelytől azonban fél mérföldnyi távolságban fekszik. Csép 1698-ban települt rácokkal, a Savoyai Eugen herceg birtoka. Van 17 szabadon költöző jobbágya, valamint négy szabadon költöző házas zsellére. Az összeírtak mind délszlávok. 4. Szentmárton, Csép és Ráckeve közt középen foglal helyet a fo~ lyónak ugyanazon a partján, de úgy, hogy ettől távolabbra esik, mint Cséptől. Újfalutól északra egy negyedóra járás. A területe háromszög alakú, három utcából áll. Kicsi hely, mindössze, tizenöt házból áll. Valamikor a rácok telepedtek itt meg. Amikor ezek kifogytak, a németek szállták meg. A rácok egy része Ráckevére húzódott át, a másik része máshová költözött el. A németek a frankok és a svábok közül valók. A Duna sokat árt a falunak, mert amikor megárad, elönti a szántóföldeket és a réteket. Néha az egész falut körülfollya, s csak azok az épületek maradnak érintetlenül, amelyek emelkedettebb helyen fekszenek. De az is nagy hátrányukra szolgál, hogy a gazdaságuk miatt, de elsősorban, mivel a víznek ezzel az alkalmatlanságával küszködnek, istentiszteletre sem tudnak másképp menni, csak ha csónakon szállítják őket. Egyébként itt is jelen van a homok és a terméketlen homokbuckák. S tehát itt sem terem a föld semmit, csak ha megtrágyázzák és háromszor megszántják, és akkor sem valami bőven. Faizásra nincs lehetőség; az itt-ott erdősödő cserjék területén a földesúri igazgatás engedélyéből esetleg. Szőlőt kezdtek ültetni, de igen keveset, s ez még legfeljebb két szőlőhegyen hoz termést, a többi lassanként fejlődik. Szentmárton (Szigetszentmárton) 1718-ban települt svábokkal, földesura Savoyai Eugen herceg. Van 16 szabadon költöző jobbágya, mind német nevűek. 5. Újfalu, Szentmártonnal szemben a sziget másik oldalán húzódik meg, annak a Duna-medernek a partján, amely a nagyobbiktől leválva, s kis szigetet képezve, erre a területre hajlik vissza. Ezt a szigetet, mivel a falu szomszédságában van, róla újfalusi szigetnek nevezik. Ennek a vidékéről, a Duna nagyobbik ágán túl Eresen látható, Czapári-birtok. Ide szoktak néha a mieink istentiszteletre kivonulni. Maga Újfalu a régi magyarok kezéből a rácokéba került, ők aztán később a sűrű háborús csapások következtében néhány családon kívül tönkrementek, s összekeveredtek a német teleppel. Osztrákok voltak azok, akik abban az időben a falut helyreállították. A rácok viszont, miután ezek társaságát nem szívelhették, ide is, oda is 149
