Ikvai Nándor (szerk.): Bél Mátyás Pest megyéről - Pest Megyei Múzeumi Füzetek 10. (Szentendre, 1977)

I. rész - a) A megye általános leírása

rendkívüli művészettel elkészített oltárokat ledöntötték, atyánk már­ványsírjának fedelét erőszakosan leszakították, és azt széttörve a dol­gok siralmas változását idézték elő. Az isteni gondviselés folytán azon­ban nemcsak atyánknak a kápolnája, hanem az arannyal és drágakö­vekkel díszített egyházi ékszerek is érintetlenek maradtak a katonák rabló kedvétől. Ezek azután nagyobb részt világiak kezébe kerültek, s kevés kivétellel a monostorokba jutottak vissza, s látványukkal ma is ennek a kegyetlen pusztításnak az emlékét idézik fel. A feltört sírból atyánk hamvait Trencsénben, az erdélyi vajda igen erős várában helyezték el illő kegyelettel, de az ide érkező ka­tonaság, amely ellenséges érzülettel viseltetett a renddel és az or­szággal szemben, felégette. Ezeket nem lehetett elhallgatni, amidőn Pilis megye hegyeiről esett szó. 4. § A János-hegy. Üröm. Pilis. A pálosok szentkereszti monostora: ércek nyomai. Az Ábrahám-hegy Ami ezután a János-hegyet illeti, amelynek tövében fekszik a monostor, róla és a többiről majd később, Budával kapcsolatban be­szélünk. A pálosok völgye vidékén Óbuda felé egy hegy emelkedik; ez magas hegyháttal vonul Solymárig és a rómaiak sokistenhitének szá­mos nyomait mutatja. Ezen látjuk a Buda városától a solymári várig húzódó fal maradványait is, amelyről azt tartják a szakemberek, hogy a Mátyás által létesített vadaskertet övezte. Az ürömi hegy emelkedik ki a hegyek sorozatából, amelyek Sicambria maradványaitól összefüggő gerinccel vonulnak a pilisi hegy felé, s ott végül mintegy oszlop csúcsosodik ki, s ezen a területen va­lamennyi között a legmagasabb, sziklás és meredek, s nem annyira erdővel borított, mint inkább kopár. A Pilis, az előbbihez közel; azok számára, akik ezen a vidéken telepedtek meg, kétségkívül a legtekintélyesebb. Az északra néző ol­dala erdővel borított, a többi részen sima, elsősorban a teteje, amelyet kövér legelők és szénául alkalmas füvek díszítenek. Bizonyára ettől a kopaszságától kapta magyar nevét, mert Pilis magyarul kopaszt je­lent. Máskülönben, ahol erdő borítja, egyik helyen tölgy-, bükk-, má­sikon juhar- és kőrisfajta, magas és igen szép épületfák díszítik. Kez­dődik pedig Esztergom megye határánál, Kesztölcz falu vidékén. Innen meredek hajlással emelkedik a magasba a többiek fölé, s egy gerincével Szántó felé, egy másikkal a Duna felé nyúlik ki. Azon a részen, ahol Szántó fekszik alatta, egy régi, szilárd vár nyomait mu­tatja. A rend annalesei említik (II. könyv III. fej. 74. és következő 14

Next

/
Oldalképek
Tartalom