Ikvai Nándor (szerk.): Bél Mátyás Pest megyéről - Pest Megyei Múzeumi Füzetek 10. (Szentendre, 1977)

II. rész. A megye leírása járásonként - III. fejezet. A pilisi járás

szolgát és Szentendréről hat szőlőbirtokost. Legelőnek az erdőket használják, ahol hozzávetőleg 300 marhát és 400 juhot tartanak. A Szemptes- és Kiskovácsi-pusztán templomromok találhatók. A 78 összeírt családfő között négy magyar, 74 délszláv nevűt találunk.

23. Kalász, az előbbi szomszédja, ugyanúgy a hegyek tövében, de mintegy szögletbe, vagy öbölbe visszahúzódva. Rác település. A talaja termékeny és kövér, dombos fekvésű. Tehát itt is a dombon helyezkednek el a házak. E falu és Pomáz alatt van az a templom, amelyről már elmondtuk, hogy Fehér Mária néven alapították és szentelték.

Kalász (Budakalász) régtől fogva lakott, földesura a Vattay család. Van 29 jobbágya (7 örökös, 22 szabadon költöző), 9 zsellére (egy örökös, hat szabadon költöző, kettő özvegy). A 38 úrbéres családfő között öt magyar, 33 délszláv (szerb) nevű.

24. E betelepített falvakon kívül van még néhány puszta is a hegyek között és elsősorban a Duna partján, Ros szigetével szemben, éspedig Tótfalu községgel szemben Várád, Sz. Péter és Tahi-puszta. Szentendre városa alatt Szempcz és Kissing; Turbal és Csába között Boros Jenő, Perbály, Csonkatebe, Telki. Ezek a skót bencések apátságához tartoznak. Solymár és Vörösvár közt van Szentivány, a budai Ágoston-rendieké, nemkülönben Jászfalu, Csába közelében. Ennyit a falvakról.

Borosjenő községnek 1698 körül indult meg a betelepítése, földesurai a budai apácák. Van 23 jobbágya (21 szabadon költöző, kettő özvegy), 17 szántóval rendelkező házas zsellére (16 szabadon költöző és egy özvegy), 8 házas zsellére, Határában hét vörösvári és két solymári, egy ürömi lakosnak van itt szőleje. Az összeírt 48 családfő német nevű.

Pilisszentiván 1725 óta települt sváb bevándorlókkal, földesurai a budai Ágoston-rendi szerzetesek. Van 14 szabadon költöző jobbágya vagy zsellére, valamennyien német nevűek.

Budajenő 1712 körül települt, földesura Muslay Simon Péter. Van 27 szabadon költöző jobbágya és három hasonló jogú házas zsellére. Az öszszeírás alzsellérként és új jövevényként feltüntet még 14 családfőt. A 44 háztartásfő német nevű.

Perbál első összeírása 1744-ből való, 1737-ben még pusztaként a telki apátság birtokában volt.

Telki első összeírása az 1744. évből származik.

Bél Mátyás Pilisszántó és Üröm községet kihagyta földrajzi leírásából.

Pilisszántó 1701 körül települt, zálogbirtokosa Plocsleger Mihály. Van 36 szabadon költöző jobbágya és kilenc hasonló jogú házas zsellére. Az összeírás említést tesz három mészégetőről. A 45 összeírt családfő közül kettő magyar, 43 szlovák nevű.

Üröm községet 1698 körül kezdték betelepíteni, földesurai a budai apácák. Van 21 jobbágya, 17 házzal és szántóval rendelkező zsellére, kettő más házában lakó alzsellére. A 40 összeírt háztartásfő német nevű. A szomszédos Békásmegyer-pusztán legeltetik állataikat.

130