Ikvai Nándor (szerk.): Bél Mátyás Pest megyéről - Pest Megyei Múzeumi Füzetek 10. (Szentendre, 1977)

II. rész. A megye leírása járásonként - III. fejezet. A pilisi járás

Hidegkút 1712 táján települt, íöldesura felerészben a kamara, másik felében Szunyogh Miklós. Van 10 szabad költözésű jobbágya és 20 szabadon költöző házas zsellére. A 30 összeírt családfő német nevű.

11. Solmár, apró falu a hasonnevű vár alatt, az előbbitől fél mérföldnyire a hegyen túl, kies völgyben húzódik meg, egy közeli hegyekből leereszkedő patak mellett, amely halastóvá terebélyesül. A Vattayakhoz tartozik.

Solymár 1698 körül települt, földesura a Vattay család. Van 38 szabad költözésű jobbágya és 22 hasonló jogú házas zsellére. Szerepel név nélkül még egy sörfőző. A 60 név szerint megemlített családfő közül 2 magyar, 7 délszláv, egy lengyel és 50 német nevű.

12. Vörös-Vár, amely magyarul az arx rubra-t jelenti, Solmártól nyugatra fél mérföldnyire a budai királyi úton, amely Bécsbe vezet. Ez okból a futárszolgálat állomáshelye és sok utas közlekedik itt. A „zöldfa” címerével ellátott alkalmas vendéglője van. Eléggé kedves falu, kelet és észak felől hegyek és erdők övezik. Nemrég idetelepített németek lakják. Galanthai gr. Eszterházy József birtoka.

Vörösvár 1694 körül települt, földesura Esterházy József. Van 79 jobbágya, 16 házas zsellére, valamennyien szabad költözési joggal rendelkeznek. A 95 úrbéresen kívül itt lakik egy postamester és egy kereskedéssel foglalkozó zsidó. A 97 összeírt családfő mind német nevű.

13. Kovácsi, Solmár fölött egy hegyen fekszik, délre, de sík területen, amely semmivel sem jobb, mint Hideg-Kútnál, amellyel határos. Vattay-birtok.

Kovácsi 1700 körül települt svábokkal, földesura a Vattay család. Van 31 jobbágya és 21 házas zsellére, mind szabadon költözők. Az 52 úrbéresen kívül összeírtak egy urasági ispánt és a jobbágyok közt két özvegyet. Az 55 összeírt háztartásfő mind német nevű.

14. Csaba, Vörös-Váron túl, ugyanazon az úton, fél mérföldnyire, hegyek közti mélyebben fekvő síkságon, amely azonban még szerte erdővel borított s tehát műveletlen. A budai apácák birtoka. A szlávoknak egy új telepe foglalt itt helyet, akik nagy munkát szentelnek az irtás szántóföldek előteremtéséért, mivel hiányzik a művelhető föld, kézzel ássák fel a lejtős területeken levő erdőket és így teremtenek gabonavetést. Az utasok befogadására vendégfogadója van. A falun kívül, a vörös-vári úton, keletre, kb. kétszáz lépésnyire egykori római romokból épült épület maradványai láthatók. Itt több latin felirattal ellátott, kőtömbből kimunkált sírkövet láthatunk. Ezek egyikének a felirata:

126