G. Sin Edit: Szentendre 30 éve - Pest Megyei Múzeumi Füzetek 9. (Szentendre, 1975)
Szentendre iparának 30 éves fejlődése
lett teljes kazánházi rekonstrukciót, ipari kazánok átalakítását is vállalják. A ktsz megrendelői közt olyan országos nagyvállalatok is szerepelnek, mint a Chinoin, a Szeszipari Vállalat, a Magyar Hajó- és Darugyár, a Soproni Elzett, a Zala, Vas, Szabolcs, Szolnok megyei Víz- és Csatornamű Vállalatok. A ktsz termelési értéke 1952-től 70-ig évről évre egyenletesen nőtt, az utóbbi években viszont némi visszaesés mutatkozott. 1952-ben 10, 1960-ban 29, 1974-ben pedig 73 dolgozója volt a szövetkezetnek. A Szentendrei Vas- és Kazánipari Ktsz munkáját dicséri, hogy a Budapesti Nemzetközi Vásáron a KISZÖV termékpályázaton egyszer első, kétszer pedig harmadik díjat nyert. A szövetkezetek közötti szocialista munkaversenyben két alkalommal nyert első, egy alkalommal pedig második helyezést.117 A ktsz megyeszerte ismert gyors, pontos és megbízható munkájáról. Napjainkban a város egyik legeredményesebben dolgozó szövetkezete a Szentendrei Ipari Szövetkezet. 1952 áprilisában alakult Szentendrei Kerámia Háziipari Termelőszövetkezet néven. A kerámia részleg kiválása után Szentendrei Háziipari Szövetkezet néven működött tovább. 1959-ben 257, főleg szentendrei és Szentendre környéki dolgozója — többségben bedolgozója — volt a szövetkezetnek, de még több munkást is tudott volna alkalmazni. Ekkor elsősorban gépi hímzéssel, textilfestéssel és harisnyakötéssel foglalkoztak. 1960 után lendületet vett a szövetkezet fejlődése: igen jövedelmezőnek bizonyult a konfekció, a pvc hegesztő, a kézi- és mechanikai szövőrészleg munkája, egyre több megrendelést kaptak külföldről is. Osztályon felüli minőségű termékeik egy részét textilgyárakból vásárolt, nagyipari feldolgozásra alkalmatlan anyagokból állították elő. 1963- ban a szövetkezetek megyei versenyén második helyezést értek el. A szövetkezetnek „ ... Különös jelentősége van abban, hogy sokgyermekes családanyákat és csökkent munkaképességűeket foglalkoztat nagyobb arányban” — írja a Szentendre 1963. május 8-i száma. 1964- ben már 300 bedolgozója és 50 teljes munkaidős dolgozója volt a szövetkezetnek. A Szentendre 1965. szeptember 29-i száma a szövetkezet exporttevékenységéről ír. E szerint Angliába, Franciaországba, Hollandiába, Finnországba, Dániába, Ghánába és Szudánba exportáltak neccelt szatyrokat, a Szovjetunió, Ausztria és Anglia 93
