G. Sin Edit: Szentendre 30 éve - Pest Megyei Múzeumi Füzetek 9. (Szentendre, 1975)

Szentendre iparának 30 éves fejlődése

sen sok probléma jelentkezett az idegenforgalmi szezon időszaká­ban. 1967-ben felújították az elavult sütőüzemet, de komoly nagy beruházásokra csak 1973-ban került sor az olajtüzelésű len­gyel automata kemencék üzembehelyezésével. Lerövidült a sütési idő, lényegesen javult a kenyér minősége, még ünnepek előtt és idegenforgalmi idényben is zavartalanná vált a város kenyér- és péksüteményellátása. Az új, korszerű szállítókocsik üzembehe­lyezésével megoldódtak a régebbi szállítási gondok is. A város ipari életéhez szervesen hozzátartozik a Fémmun­kás Vállalat Szerelési Üzeme és a Pest megyei Pincegazdaság nemrég létesült Márka Üzeme is. Igen fontos munkát végeznek a város nagy múltra visszate­kintő ipari szövetkezetei. A Szentendrei Építőipari Szövetkezet 1951. október elsején alakult Szentendre járási és városi Épület- és Lakáskarbantartó Szövetkezet néven. Nagyon nehéz körülmények között kezdtek dolgozni 17 fős létszámmal. Kezdetben nem volt megfelelő szer­számuk, műhelyük, nem volt induló alaptőkéjük sem, munkásai­kat zömében csak idős szakmunkások köréből toborozhatták. Az első időszakban kőműves, ács, festő, asztalos, bádogos, villany­­szerelő és vízvezetékszerelő szakmában dolgoztak. 1957-ben ket­té váltak Szentendrei Lakáskarbantartó Szövetkezetre és Szent­endrei Építőipari Szövetkezetre. A szétválás után mindkét válla­lat erőteljes fejlődésnek indult. 1960-ban ismét egyesültek. Eb­ben az évben építették fel az első családi házat, utána évről évre egyre több ház építésére kaptak megbízást. 1963-ban vették az első betonkeverő gépüket és egy használt teherautót. 1963- ban és 65-ben elnyerték a Kiváló Építőipari Szövetke­zet címet. 1965-ben csatlakozott hozzájuk a Pomázi Vegyesipari Szö­vetkezet építőrészlege, ezzel tovább emelkedett a szövetkezet termelési értéke. 1964- ben vállalkoztak először emeletes sorház építésére a Vasúti villasor és a Mathiász János utca közti szakaszon. Később elvállalták a KISZ-lakótelepek építését, majd bekapcsolódtak a Városi Tanács építkezéseibe. Az 1968-as ideiglenes visszaesés után 1969-ben nagy lendü­letet vett az Építőipari Szövetkezet fejlődése. Emelkedett a lét­szám, nőtt a termelési érték, 1969-ben 18 millió, 1970-ben már 27 millió, 1974-ben pedig 55 millió forintra nőtt a vállalat terme­lési értéke. Az utóbbi években az ÉVM, a megyei és városi tanács, az OKISZ és a Pest megyei KISZÖV komoly segítséget nyújtott a 90

Next

/
Oldalképek
Tartalom