G. Sin Edit: Szentendre 30 éve - Pest Megyei Múzeumi Füzetek 9. (Szentendre, 1975)
Szentendre iparának 30 éves fejlődése
1962-től kezdve egyre több elismerésben részesült a vállalat jó munkájáért. 1963-ban a megye 4 ilyen intézménye közül a szentendrei minősült a legjobbnak. Az 1964. május 9-i Szentendre arról ír, hogy a vállalat ismét első helyre került a megye és második helyre az ország összes ilyen típusú vállalata közt. Az 1960-as évek második felében kezdték el a vállalat viszonylag nagyobb szabású gépesítését. A vállalat 400 körüli dolgozója 1974-ben 44,4 millió forint termelési értéket produkált, melynek 30%-át a kommunális szolgáltatás teszi ki.115 Az MSZMP Szentendre városi küldöttértekezletének 1975. február 8-án kelt jelentése szerint a Városgazdálkodási Vállalatnál emelkedett legtöbbet az utóbbi években a termelési érték: 3,5-szeresére nőtt 1972 és 1974 között. A Budapesti Építőipari Szövetkezet Szentendrei Kerámia Telepén dolgozók létszáma nem éri el az 50-et, az itt végzett munka mégis igen jelentős. A telep a Szentendrei Kerámia és Háziipari Szövetkezetből vált ki, azután csatlakozott a jelenlegi budapesti szövetkezethez. Burkolótéglától kezdve a legigényesebb művészi kerámiáig sok mindent gyártott a szövetkezet már az 50-es években is. A szentendrei kerámiarészleg végezte el a Műszaki Egyetem, a Természettudományi Intézet, a Gellért-szálló tatarozásakor a külső épületkerámiai munkálatokat. Díszítőelemeket készítettek az Országos Levéltár részére, láthatjuk munkájukat a kecskeméti Aranyhomok vendéglőben, az egri szállodában, a szentesi fürdőben, sőt a bécsi IBUSZ-irodában is. Fő profiljuk az épületekre helyezendő kerámiabetűk és számok, valamint az épületszellőző rácsok gyártása. Művészi kerámiát, plaketteket is gyártanak a Képzőművészeti Alap részére. Forgalomban lévő városképei közül jelentősek a Mátyás-templomot, a Halászbástyát, a szegedi Fogadalmi-templomot, a soproni tűztornyot ábrázoló képei, valamint különböző szentendrei városképek. Ilyen jellegű gyártmányaikból exportálnak is. A kerámiarészleg dolgozói kicsi, korszerűtlen helyiségekben végzik munkájukat. Nagyon időszerűvé vált egy modern, minden igényt kielégítő munkahely felépítése, amelyhez a telket már meg is vásárolták. Az új üzem felépítésével az eddiginél jóval nagyobb lehetőségek nyílnak meg a vállalat előtt. A város egész lakossága nap mint nap közvetlenül érzékeli a Pest megyei Sütőipari Vállalat helyi részlegének munkáját. Az 1950-es és főleg az 1960-as években gyakran hangzott el panasz a kenyér minőségével kapcsolatban. A hibák legfőbb oka az elravult, korszerűtlen berendezés és a munkaerőhiány volt. Különö-89
