G. Sin Edit: Szentendre 30 éve - Pest Megyei Múzeumi Füzetek 9. (Szentendre, 1975)
Városvezetés, városfejlesztés 1949 és 1975 között
rő kis dolgokon, menet közben úgy éreztük, hogy egy helyben állunk, nem tudunk előre lépni. Most mégis, ha visszapillantunk, láthatjuk, bizony komoly eredmények születtek.”82 Valóban, 1966-ban sokat haladt a csatornázás ügye, több vendéglátóegységet átalakítottak, új ABC-áruházak nyíltak, bútorüzletet kapott a város, bővült a bölcsőde, az újabb igényeknek megfelelően módosították az 1961-es távlati városrendezési tervet. A következő évben megkezdték a Szamárhegy alatti beomlással fenyegető pincerendszer felmérését, megerősítését. Ez a bonyolult munka még napjainkban is folyik. Alig ült el a kemping miatti elégedetlenség, amikor felmerült a Szabadtéri Néprajzi Múzeum létesítésének a gondolata. Üjabb heves vita kezdődött. Egyik helyi újságíró szerint „ ... az idegenforgalom nemcsak lehetőség, de kiváló eszköz is a kezünkben. Jólétünket, kényelmünket, előrehaladásunkat szolgálja. Csak egyetlen példát. Sokan háborognak a városban a skanzen miatt. Helyette inkább utakat, lakásokat építenének — mondják az elégedetlenkedők.” A cikkíró így érvel: A skanzen miatt előreláthatóan megkétszereződik majd az idegenforgalom, „ .. . és ezeknek a látogatóknak új út, vendéglő, szálloda, élelmiszer és sok egyéb kell. De ezeken az utakon járunk, ezekben az üzletekben vásárolunk mi is.”83 A helyi lakosság egy része háborog az idegenforgalom fejlesztése miatt, a messziről érkezett turisták pedig kevésnek találják azt, amit Szentendre a csodás természeti adottságokon kívül nyújtani tud. „Könnyű utasnak lenni. Kiszállni a gépkocsiból, megérkezni a helyiérdekű szerelvényeivel, nézelődni, megízlelni ezt és azt, fényképezni, ismerkedni a várossal, s utána azt mondani, ez sem jó, az sem, nem tetszett, hogy ... ha úgy csinálnák .. . Könnyű utasnak, turistának lenni. Ám ahol idegenforgalomra rendezkednek be, ahol számítanak erre, ott számítani kell az utasok, turisták kedvével, igényével is. S ez — nehezebb dolog, mint turistának lenni. . J’84 Az idegenforgalom szinte erőt meghaladó fejlesztése állt a városvezetőség munkájának a középpontjában ezekben az években. Emellett mégis jelentős volt a kommunális fejlesztés, a város 5 nagy üzemének és mezőgazdaságának a korszerűsítése. Tömegmozgalommá szélesedett a munkaverseny, kiemelkedően dolgozott a tanács Gyermek- és Ifjúságvédelmi Állandó Bizottsága, zökkenőmentesen megtörtént az új gazdaságirányítási rendszer bevezetése 1968 elején. 47 i