G. Sin Edit: Szentendre 30 éve - Pest Megyei Múzeumi Füzetek 9. (Szentendre, 1975)

A város története 1945-től az 1948-as fordulatig

Megoldáshoz közeledett-a város régi vágya, a vízvezeték lefektetése: e célra „ ... kormányzatunk az 1949. évre 2 millió forintot biztosított, amelyből a vízvezeték lefektetéséhez szükséges csövek legyártását megrendelte” — írja az 1948-as polgármesteri jelentés.

Bővült a villany- és úthálózat, továbbá fejlesztették a két napközi otthont, a szeretetházat, ismét megalakult egy 25—28 gyermeket befogadó bölcsőde, sokat fejlődött az egészségügyi ellátás is.

Lényegesen javult a közellátás, megerősödött az újgazdák helyzete. 1948. augusztus 15-től 50%-kal emelték a liszt- és kenyérfejadagot. A többi közszükségleti cikknél eltörölték a jegyrendszert.

Igen nehéz problémát jelentett viszont a lakáskérdés. „ ... lakóink kb. 25%-a emberhez nem méltó lakásban lakik, összezsúfolva, nedves szobákban. Ez erkölcsi és közegészségügyi szempontból igen aggasztó.”64

1948-ban tovább folytatták a tervszerű városrendezést, a parkosítást, a város tulajdonát képező házak tatarozását, sőt felszólították a háztulajdonosokat is a külső tatarozási munkák elvégzésére. Így a város külső képe is kezdett átalakulni. Idegenforgalmi bizottságot létesítettek, bevezették a város belterületén az egyirányú forgalmat.

Tovább fejlődött a városban a kulturális élet: nagyszabású Ignatovity-emlékünnepélyt rendeztek, sor került többek közt két hangverseny és egy 3 napos sportünnepély megrendezésére is.

Az 1949-es polgármesteri jelentés a város további tervszerű, egyenletes fejlődéséről tanúskodik.65

A felszabadulás óta eltelt évek társadalmi, gazdasági átalakulását az 1949-es népszámlálási adatok tükrözik leghitelesebben. E szerint Szentendre lakóinak a száma 9273 volt. (Az 1941-es népszámláláskor még 9641 lakost tartottak nyilván. Tehát 3,8% -os volt a csökkenés, míg ugyanebben az időszakban a megye összlakossága 0,6 %-kal gyarapodott.)

A foglalkozási adatok a következőképpen alakultak: 4 879 kereső és 4 394 eltartott élt a városban. 1 438-ra nőtt az iparban keresők száma (1930-ban csak 966-an voltak.) Kereken 20%-kal nőtt a közlekedésben dolgozók száma. Viszont 25%-kal csökkent a közszolgálatban alkalmazottak száma 1930 óta.

A mezőgazdaságban bekövetkezett változást a tulajdonviszonyok alakulása szemlélteti legjellemzőbben.

Míg 1930-ban 280 főnek volt földtulajdona, illetve bérlete, addig 1949-ben, a földosztás után 1070-re nőtt a földdel rendel-36