G. Sin Edit: Szentendre 30 éve - Pest Megyei Múzeumi Füzetek 9. (Szentendre, 1975)
A város története 1945-től az 1948-as fordulatig
betegedések megelőzésére egy akkor még utópisztikusnak tűnő gondolatot is felvet: „Ideális megoldás volna a városnak vízvezetékkel való ellátása. Erre azonban a város anyagi helyzete miatt egyelőre gondolni sem lehet.”58 Lényegesen javult a közellátás, csökkent a feketézés. Egyedüli hiánycikként a szappant említi a polgármesteri jelentés. Ez az 1947-es év egyik oldala. A polgármesteri jelentés viszont igen súlyos gondokról is beszámol: bármekkora is a fejlődés, a város évi költségvetése komoly hiánnyal zárult ,, . . . részben az általános szegénység, részben pedig a megromlott adómorál miatt.” Az adókat jórészt csak végrehajtók útján tudták beszedni. (Igaz, árverésre nem került sor.) 1947-ben ismét nagy aszály volt. „A gabonatermés a normális évi átlagnak alig érte el az V3-át, sőt sok helyen még az 7/,-ét sem . . . Sajnos, csak a múlt évi vetésterületnek 80%-át tudtuk bevetni”, mivel nem maradt vetőmag. Állami segélyt is keveset kapott a város. Alig volt takarmány, komoly gondot okozott az állatok kiteleltetése.59 Mégis, 1947-ben túl van a város a mindennapos kenyérgondokon: a polgármesteri jelentés már a kulturális élet megindulásáról is hírt ad. Megindulnak a „szabad művelődés” tanfolyamai, rendszeresen szerveznek színházlátogatást Budapestre. Egyik országos hetilapunk már a város idegenforgalmi jelentőségéről is ír. „ A felszabadulás óta megint szép számmal látogatják Szentendrét. A külföldi idegenforgalom azonban még szünetel és a belföldi látogatottság sem akkora, mint a háború előtt volt. Pedig ez a város mindenképpen predesztinálva van arra, hogy vonat és hajó öntse az embereket ide: látni, pihenni, üdülni, sportolni. Ezt akarja Szentendre is, hároméves tervének is ez áll a középpontjában.” Idézi a lap dr. Dezsőfi Ferenc nyilatkozatát, amely szerint Szentendrét üdülőközponttá kell. fejleszteni. „Ehhez tiszta, rendezett város, szállók, jó vendéglők és kultúra kell. ígérem, hogy az emlékek városát a demokratikus Magyarország egyik legvirágzóbb turisztikai, üdülő- és sportvárosává fejlesztjük.”60 Ragyogó perspektíva nyílt meg a város előtt. Az 1947-es év eredményei azonban még csupáncsak a lehetőségét villantják fel Szentendre jövendő képének. Az 1947-ben tartott választások Szentendrén a jobboldal országosnál erősebb befolyását igazolják. Érdemes összevetnünk a szentendrei választások eredményeit az országos eredményekkel. A Kommunista Párt az országban a szavazatok 22%-át kapta meg, Szentendrén csak a 14%-át. A másik radikális baloldali párt, a Paraszt Párt az országban 9%-ot, Szentendrén csak 34
