G. Sin Edit: Szentendre 30 éve - Pest Megyei Múzeumi Füzetek 9. (Szentendre, 1975)

A város története 1945-től az 1948-as fordulatig

Az 1945-Ös polgármesteri jelentéssel szinte egyidőben, 1945. december elsején írta meg Házi Árpád az alispáni negyedéves jelentését. így ír a megye előtt álló feladatokról: „A gazdasági újjáépítéssel egyidejűleg meg akarom kezdeni a legszükségesebb társadalmi szükségletek kielégítését... Azt akarom, hogy minden községünkben legyen egészségház ... A szülőotthonok, kórházak, tüdő- és nemibeteg-gondozó intézetek sürgős helyreállítása az első, azok szaporítása a rögtön utána következő cél. A Duna mellett és a hegyes vidékeken üdülőket, fürdőhelyeket kell létesíteni.”52

1946 országszerte a „Fizessenek a gazdagok!”, „Földet viszsza nem adunk!” jelszavak jegyében telt. A baloldal erősödését jelző esemény volt a köztársaság kikiáltása, a Baloldali Blokk létrejötte és a külföldi kölcsön nélkül megoldott stabilizáció. A jobboldal 1946-os taktikája a kivárás politikája volt.

Szentendrén a legtöbb nehézséget a katasztrofális méreteket öltött infláció okozta. Már az 1945-ös polgármesteri jelentés is utalt a pénzromlásra: „A közalkalmazottak a nehéz élelmezési viszonyok és a pénz elértéktelenedése miatt igen nehéz körülmények között élnek ... Az üzemi és vállalati alkalmazottak legtöbb helyen fizetésükön felül természetbeni szolgáltatásokat is kapnak, míg a közalkalmazottak csupán csekély fizetésükből kénytelenek élni. Nálunk ennek ellenére mindegyik megmarad munkahelyén és rendben ellátja feladatát.”, Az infláció utolsó hónapjairól igen szemléletes képet kapunk az 1946-os polgármesteri jelentés alapján. A polgármester utal arra, hogy az inflációs pénz idején nem lehet reális képet adni a város anyagi helyzetéről. „Mégis röviden fel kívánok jegyezni néhány adatot, hogy aki évek múlva a város történetét részben e jelentésből kívánja megismerni, láthassa, hogy milyen körülmények között és milyen eszközökkel kellett a város vezetőségének dolgoznia, küzdenie, újjászerveznie és újjáépítenie ... Hogy az értékviszonyokat csak némiképp is megvilágosítsam: júliusi adópengőbevételünk sima pengőre átszámítva a következő számot adja: 76 127 290 048 000 000 000 000 000 000 006 pengő. Kimondva: Hetvenhat-quintrillió-százhuszonhétezer-kettőszázkilencvenquadrillió-negyvennyolcezer-trillió pengő. Azt hiszem, hogy Szentendre városnak, mióta fennáll, egy hónap alatt ilyen nagy bevétele nem volt — számokban. Reméljük, hogy többé nem is lesz.”

Az 1946. augusztus 1-i stabilizáció egyértelműen a baloldal erejét igazolta. Nem véletlen, hogy a szentendrei Nemzeti Bizottság 1946. augusztus 9-i ülésének jegyzőkönyve szerint a Kisgaz-31