G. Sin Edit: Szentendre 30 éve - Pest Megyei Múzeumi Füzetek 9. (Szentendre, 1975)
A város története 1945-től az 1948-as fordulatig
kezdetben igen heterogén összetételű volt, később — főleg a kommunista párt megalakulása után — fokozatosan balra tolódott. Szentendrén is egymás után alakultak meg a pártok. „Elsőnek a legnagyobb tömegbázissal rendelkező Kisgazda Párt, utána a Szociáldemokrata Párt és csak harmadiknak, január 24-én a Kommunista Párt.”39 A Kommunista Párt a Dumtsa Jenő utca 22-ben tartotta alakuló ülését. „Az ideiglenes vezetőség elnöke az illegalitásból Kis Muszkuluszként ismert Szabó József lett, alelnöke Tóth Pál. .. A párt minden felsőbb utasítás nélkül, spontánul alakult, ezért is került ki a pártházra — tévesen — a Tanácsköztársaságot idéző tábla: Kommunisták Magyarországi Pártja. A vezetőség azt kapta feladatul, hogy vegye fel a kapcsolatot a budapesti elvtársakkal. Akkor még Budán állt a harc.”40 „A Dumtsa Jenő utcai ház kapuja feletti táblára megdöbbenten néztek egyesek, gúnyos lenézéssel mások, bizakodó reménységgel a legtöbben. Mire március 15-én a párt megyei bizottságának kiküldöttei beléptek a párthelyiségbe, a szentendrei pártszervezetnek már 170 nyilvántartott s aktívan, lelkesen, meggyőződéssel dolgozó tagja volt.”41 1945. január 24. óta a kommunista párt helyi szervezete fokról fokra egyre jelentősebb szerepet játszott a város életében. Első feladatai közé tartozott a rendőrség irányításának kézbevétele, majd a Paraszt Párt megszervezése. A Paraszt Párt megszervezését Markó Sándorra bízta a kommunista párt vezetősége. Szentendre ötödik politikai pártja Polgári Demokrata Párt néven szerveződött. Kislétszámú, jobboldali programmal fellépő párt volt. 1945 tavaszán az öt párt képviselőiből megszervezték az 1949. február 1-ig működő Nemzeti Bizottságot. A bizottság egyik feladata a régi állami tisztviselők igazolása volt. Gondoskodtak a volt nyilasok megfelelő büntetéséről. Megalakult a városi képviselőtestület is, amelyet a városban működő öt pártnak 10—10 képviselője, a MADISZ 2, valamint a Szabad Szakszervezetek 8 tagja alkotott. A Nemzeti Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei és fennma ■ radt egyéb iratai azt igazolják, hogy a város irányításában a legcélratörőbb, leghatározottabb és legenergikusabb tevékenységet az MKP kislétszámú helyi csoportja végezte, noha szinte állandóan a jobboldali szociáldemokraták és kisgazdák személyeskedő jellegű támadásainak a kereszttüzében állt. 27 1
