G. Sin Edit: Szentendre 30 éve - Pest Megyei Múzeumi Füzetek 9. (Szentendre, 1975)

A kulturális élet 30 éves fejlődése

nőségileg viszont nem minden hangszer kifogástalan. Amikor az 1974-ben alakult városi úttörő fúvószenekar hangszerhiánnyal küzdött, a városi tanács azonnal segítségükre sietett: 120 000 Ft­­ot biztosított hangszerekre. A szentendrei zeneiskola maradéktalanul teljesíti alapvető feladatát: énekelni, muzsikálni szerető, életvidám fiatalokat ne­vel.184 A város általános iskoláiban komoly, felelősségteljes pálya­­választási előkészítő munka folyik. Az utóbbi években főleg a helyi gimnázium, a fővárosi szakközépiskolák, valamint a külön­böző szakmunkásképző intézetek iránt nagy az érdeklődés. A felszabadulás előtt Szentendrén nem volt gimnázium. Csupán a katolikus egyházközség szervezésében működött egy magántanfolyamból továbbfejlesztett gimnáziumi tanfolyam, amely közvetlenül a felszabadulás utáni időszakban is fennállt. A volt tiszti kaszinó épületében működött egy ideig 1945 után a váci egyházi gimnázium kihelyezett tagozata. A szentendrei állami gimnázium megalapításának a szüksé­gességét Markó Sándor, a Parasztpárt vezetője vetette fel elő­ször 1945. augusztus 8-án. A Nemzeti Bizottság 1946. február 25-én foglalkozott javaslatával. „Szentendrén múlhatatlanul szükség van állami középiskola létesítésére, mert Visegrádié' Csillaghegyig a tanulni vágyó ifjúság eddig a szentendrei előké­szítő gimnáziumban volt kénytelen tanulmányaira előkészülni és vizsgázni a budapesti iskolákba jártak be.”185 Markó Sándor javaslata után 10 évre, 1955. szeptember 1-én indult meg az első két gimnáziumi osztály — egy reál- és egy humántagozatú — a Bajcsy-Zsilinszky úti Általános Iskola épüle­tében. 52 tanulója és 5 tanára volt az induló Szentendrei Állami Általános Gimnáziumnak, amely két év múlva átköltözött a volt református polgári iskola épületébe. Közben megindultak az új iskola építési munkálatai. Kalapálás, munkagépbúgás közepette folyt néhány évig a tanítás. 1960. április 3-án ünnepélyesen felavatták az új iskolát, amelyet igen esztétikusán és a funkciónak teljesen megfelelően szervesen hozzáillesztettek a régi polgári iskola épületéhez. (Ak­kor még semmi jel nem mutatta, hogy a használatban lévő pince alatt évszázados pincerendszer üregei húzódnak, amelyek ké­sőbb az épület süllyedéséhez vezettek.) 1960-ban vette fel az is­kola Móricz Zsigmond nevét. 12 tantermet, 2 előadótermet, 4 szertárat bocsátottak a tanulók rendelkezésére. A helyi sajtó is lelkesen üdvözölte az új iskolaépület átadását.186 152

Next

/
Oldalképek
Tartalom