G. Sin Edit: Szentendre 30 éve - Pest Megyei Múzeumi Füzetek 9. (Szentendre, 1975)

Sportélet

adottságok ellenére sem tudott meghonosodni a vízisportok egyike sem” — olvashatjuk a Szentendre 1966. június 25-i számában. Biztató hír viszont, hogy a volt strandot víziteleppé alakították át az úttörők részére. A helyi gyárak, a tsz, a MAHART, a tanulók társadalmi munkájának az eredményeképpen 1966. június 21-én megkezdődött a táborozás.

1967-ben további fejlődésről olvashatunk: természetbarát szövetség alakult, túravezető tanfolyam indult 22 résztvevővel, népszerű lett a munkahelyi spartakiád.

A Szentendre 1968. július 7-i számában megjelent cikk ismét sötéten látja a helyi sport ügyét: „Sajnos, Szentendrének nincs strandja, 10 km-es partszakaszunkon egyetlen kijelölt fürdőhely sincsen.” Alig él az evezőssport: az úttörőkön és gimnazistákon kívül senki sem műveli. Kihalófélben van a nagy hagyományú folyamúszás, mivel lehetetlen a biztonsági előírások betartása — pénz hiányában. „Ez hát a helyzet a Duna-kanyar legkézenfekvőbb adottságainak a kihasználásában. Ezek után egyáltalán nem csodálkozom a többi elszalasztott lehetőségen sem” — vonja le a végső következtetést a cikk írója.

1968 utolsó hónapjaitól kezdve már egyenletes fejlődésről ad hírt a sajtó: a Kossuth KFSE sportlövő szakosztályában több mint százan versenyeztek. 12 aranyérmet szereztek az országos vidéki bajnokságon. Az egyesület versenyzői közt volt Simkó Imre, a nagyöbű sportpuska Európa-bajnoka. „A szentendrei lőtér Európa egyik legkorszerűbb létesítménye” — írja a Pest megyei Hírlap 1968. október 10-i száma. Bézinger Péter és Bauer Attila sportlövők a magyar válogatott keret tagjai.

A város sportéletének eddig legkiemelkedőbb eseménye: a HÉV szentendrei járműjavító részlegénél dolgozó Tatai Tibor olimpiai bajnok lett az 1968-as mexikói olimpián. Az 1972-es müncheni olimpián bajnokságot nyert párbajtőrcsapat egyik tagja, Erdős Sándor szintén szentendrei volt.

Fellendült a labdarúgósport: a szentendrei KFSE NB Il-es csapatának Budai László, az egykori válogatott aranycsapat tagja lett az edzője. 1973-ban a csapat egy osztállyal feljebb lépett, bekerült az NB I/B-be. (Egyébként Pest megyében elsőként Szentendre csapata lett NB I/B-s csapat!)

Tovább erősödött a sportlövő szakosztály, amely jelenleg az országban az 5. helyen áll. Felújították a lőteret, korszerű fegyvereket szereztek be.

A Kossuth KFSE szervezésében fellendült az atlétika, a tanuló ifjúságot is bevonták az atlétikai szakosztályba. Sor került a sporttelep korszerűsítésére is.

140