G. Sin Edit: Szentendre 30 éve - Pest Megyei Múzeumi Füzetek 9. (Szentendre, 1975)

A szentendrei idegenforgalom 30 éves útja

bérelni. A szálláshiány enyhítésére 1974-ben átadtak a Pap-szi­geten egy négymillió Ft-os költséggel felépített 60 személyes mo­telt. Az utóbbi években változatos idegenforgalmi jellegű szolgál­tatások valósultak meg: rendszeres panoráma-buszjáratokat, ha­jókirándulásokat szerveztek — különösen a Teátrum idején. Megoldódott az ízléses szentendrei ajándéktárgyak gyártása és árusítása is. Korszerűsítették a strandot, nagy medence épült. Hosszas kutatás után meleg vízre bukkantak a Pap-szigeten, így Leány­falu után másodiknak Szentendrén létesült meleg vizű strand­fürdő a Duna-kanyarban. A víz teljes vastalanítására 1975-ben került sor. Megváltozott a vendégforgalom összetétele. A 60-as években a vendégek 90%-a belföldi volt. 1968-ban kezdtek tervszerűen magyarországi utakat szervezni a szocialista országokban. Az Idegenforgalmi Hivatal 1975. évi jelentése szerint a Danubius­­szállóban az 1971-es vendégforgalom 50%-át, a 74-es vendégfor­galom 60%-át külföldiek adták. A Pap-szigeti kempingben az 1971-es esztendő vendégeinek 58%-a, a 74-es év vendégeinek 70%-a külföldi volt.161 Az MSZMP Szentendre városi küldöttértekezletének 1975. február 8-án kelt jelentése így jellemzi az utóbbi négy év ide­genforgalmát: „Az üdülő- és idegenforgalom ugrásszerűen meg­nőtt. 1970-ben még 300 000, 1973-ban 600 000 látogató érkezett városunkba. A hétvégi turisták száma — kedvező időjárás ese­tén — 25 000. Gomba módra nőnek ki a víkendházak. Már 1500 felett jár a számuk, s ez 40%-os emelkedést jelent.” A távlati városrendezési terv különös gondot fordít az üdü­lőövezet és a zöldövezet tervszerű fejlesztésére. Az újabb par­cellázások és telekmegosztások során főleg 200 D-öl nagyságú telkek kialakítására törekszenek. Szentendre és Leányfalu üdülő­­területei egyre inkább összeépülnek. A Boldog-tanyára elsősor­ban vállalati, intézményi üdülőket terveznek, valamint vendég­lőt, gyorsbüfét és üzletet akarnak létesíteni. A Pismány-külső és a Szarvashegy rendezési terve most készül. A Pilis erdeiben meglévő turista célpontokat, a Kőhegyet, a Szabadság-forrást, a Lajos-forrást, a Szikárosi őrházat és a Dö­­mörkaput továbbfejlesztik. A Dömörkapu környékén lévő lakó­házcsoportot turistaházzá alakítják át. A Kőhegy üdülőterületi felhasználása nem biztosított, viszont tervszerű erdősítéssel nagyban növelhető a turisztikai értéke. 9 — Szentendre 30 éve 129

Next

/
Oldalképek
Tartalom