Molnár Lajos - M. Hajdú Margit: Nagytarcsa története és néprajza - Pest Megyei Múzeumi Füzetek 7. (Szentendre, 1974)

M. Hajdú Margit: Nagytarcsa néprajza - A népviselet

majd szőlőmintát hímeztek ugyanígy. A díszítés szélessége az 1930-as évek végén már a 4—5 ujjnyit is elérte. Ezután a keresztszemes hímzés jött divatba. A kakasos, madaras, szőlős, virágos mintát az anyagra erősített kongrén számolták ki, erre varrták, majd a feleslegessé vált kongrészálakat kihúzták. Ez az 1940-es évek divatja volt. Ma keresztszemes mintát egyáltalán nem varrnak. A tűzéssel díszí­tett kötényt pedig csak hétköznapon hordják, de csak a középkorú­tól idősebb asszonyok. Amíg a kötény fényes, kemény, ünnepen viselik. Ha egyszer ki­mossák, elveszti fényességét, már ünnepre nem jó. A kimosott kö­tényt, ha nem fakult, vasárnap délután még felveszik. A glancos kö­tény re — hogy minél később kelljen mosni — úgy vigyáznak, hogy esetenként fonákjáról kötik maguk elé. Díszítéséül a pruszlikhoz hasonló színeket alkalmaznak. Ha gyászruhába öltöznek, fekete kötényt használnak. Ennek min­tája keskeny, sötétkék, zöld vagy lila. Minden felnőtt nő ruhatárának elengedhetetlen tartozéka. A glancos kötényt bármilyen ünnepi szoknya elé is felkötik. A kötény szerepét tölti be (de sem színe, sem neve, sem formája, sem alkalmazási ideje nem egyezik a kötényével) a következő ruha­darab: A sata.12 Ez fehér sifon (gyolcs), fehér lyukashímzéssel díszítve. 150 cm anyagot használnak fel hozzá. A felső szélét 2 cm szélesen visszahajtják, fehér kötőt húznak bele és a keményre vasalt anyagot éles rakásokkal 80 cm-re szűkítik. így kötik a derekukra. Az alsó széle felé legyezőszerűen nyílik szét és a gyakran másfél arasznyi szé­les mintája nagyon szépen érvényesül. 60—70 évvel ezelőtt csak 5—6 szám mai (vízszintesen futó tűzésdísszel) és bolti slingeléssel dí­szítették az alsó szélét. Később az alját kézzel varrták lyukas technikával mind széleseb­ben. A gépi varrás elterjedése után a gyakran 30 cm széles hímzés fölött apró virágmintákkal az egész kötényt telehímezték. A szélén levő hímzés egy virágsorába ujjnyi széles kék szalagot húznak úgy, hogy ez a mintasort kiemelje. A satát csak brokátszoknyához, csak nagy ünnepen kötik maguk elé. Ebből általában egyet kap a lány akkor, amikor konfirmál. Ezt teszi maga elé keményre vasalva, amikor fehér selyemruhába öltözik 12 sata = fehér gyolcsból készült, fehér hímzéssel díszített kötény, ame­lyet zörgősre keményítettek, és csak különleges ünnepi alkalmakkor (pl. esküvő) viseltek a fehér brokátselyem szoknyához. 97

Next

/
Oldalképek
Tartalom