Molnár Lajos - M. Hajdú Margit: Nagytarcsa története és néprajza - Pest Megyei Múzeumi Füzetek 7. (Szentendre, 1974)
M. Hajdú Margit: Nagytarcsa néprajza - A népviselet
majd szőlőmintát hímeztek ugyanígy. A díszítés szélessége az 1930-as évek végén már a 4—5 ujjnyit is elérte. Ezután a keresztszemes hímzés jött divatba. A kakasos, madaras, szőlős, virágos mintát az anyagra erősített kongrén számolták ki, erre varrták, majd a feleslegessé vált kongrészálakat kihúzták. Ez az 1940-es évek divatja volt. Ma keresztszemes mintát egyáltalán nem varrnak. A tűzéssel díszített kötényt pedig csak hétköznapon hordják, de csak a középkorútól idősebb asszonyok. Amíg a kötény fényes, kemény, ünnepen viselik. Ha egyszer kimossák, elveszti fényességét, már ünnepre nem jó. A kimosott kötényt, ha nem fakult, vasárnap délután még felveszik. A glancos kötény re — hogy minél később kelljen mosni — úgy vigyáznak, hogy esetenként fonákjáról kötik maguk elé. Díszítéséül a pruszlikhoz hasonló színeket alkalmaznak. Ha gyászruhába öltöznek, fekete kötényt használnak. Ennek mintája keskeny, sötétkék, zöld vagy lila. Minden felnőtt nő ruhatárának elengedhetetlen tartozéka. A glancos kötényt bármilyen ünnepi szoknya elé is felkötik. A kötény szerepét tölti be (de sem színe, sem neve, sem formája, sem alkalmazási ideje nem egyezik a kötényével) a következő ruhadarab: A sata.12 Ez fehér sifon (gyolcs), fehér lyukashímzéssel díszítve. 150 cm anyagot használnak fel hozzá. A felső szélét 2 cm szélesen visszahajtják, fehér kötőt húznak bele és a keményre vasalt anyagot éles rakásokkal 80 cm-re szűkítik. így kötik a derekukra. Az alsó széle felé legyezőszerűen nyílik szét és a gyakran másfél arasznyi széles mintája nagyon szépen érvényesül. 60—70 évvel ezelőtt csak 5—6 szám mai (vízszintesen futó tűzésdísszel) és bolti slingeléssel díszítették az alsó szélét. Később az alját kézzel varrták lyukas technikával mind szélesebben. A gépi varrás elterjedése után a gyakran 30 cm széles hímzés fölött apró virágmintákkal az egész kötényt telehímezték. A szélén levő hímzés egy virágsorába ujjnyi széles kék szalagot húznak úgy, hogy ez a mintasort kiemelje. A satát csak brokátszoknyához, csak nagy ünnepen kötik maguk elé. Ebből általában egyet kap a lány akkor, amikor konfirmál. Ezt teszi maga elé keményre vasalva, amikor fehér selyemruhába öltözik 12 sata = fehér gyolcsból készült, fehér hímzéssel díszített kötény, amelyet zörgősre keményítettek, és csak különleges ünnepi alkalmakkor (pl. esküvő) viseltek a fehér brokátselyem szoknyához. 97
