Molnár Lajos - M. Hajdú Margit: Nagytarcsa története és néprajza - Pest Megyei Múzeumi Füzetek 7. (Szentendre, 1974)

Molnár Lajos: Nagytarcsa története - Nagytarcsa felszabadulás utáni története - Nagytarcsa felszabulás utáni története

átadtak Péter Ferencné részére, aki 35 éven keresztül dolgozott nagy szakértelemmel és példás egészségügyi nevelőmunkát végzett. 1962— 1964 között 380 ezer forintos költséggel felépült az orvosi lakás és rendelő a Zrínyi utcában. (28. kép) A lakosság az anyagiakon túl társadalmi munkával is segítette az építkezést. (29. kép) A tanácsi egészségügyi szervek megértették és támogatták a községi tanács és a falu lakosainak jogos kívánságát, hogy legyen helyben lakó orvos,

28. kép

29. kép

akihez naponként, s ha bajban van, bármikor bizalommal fordulhat. 1965—1974-ig naponkénti rendelésen dr. Pavetics József körzeti orvos gyógyította a betegeket. Rendszeresen végzik a nő- és gyermekgyógyászati szakrendelést. Ennek helye az 1971-ben 170 ezer forintos községfejlesztési hozzájárulással létrehozott egészségházban van, ahol védőnői lakást is létesítettek. A fekvő betegeket Bálik Miklósné körzeti ápolónő, a csecsemőket Egyed Márta védőnő látogatja.

A tanács az egyedülálló, rászoruló idős embereket szociális segélyben részesíti. Ugyancsak pénzsegéllyel támogatja a hátrányos helyzetű gyermekeket. Az 1968. évben a temetőben felépült a ravatalozó. (30. kép) A községfejlesztési alapból 25 ezer forintot fordítottak erre a célra. A többit kereső családtagonként 125 Ft-jával a lakosság pótolta. A tanács művelődési és szociális bizottsága és a gyermek- és ifjúságvédelmi bizottság értő közreműködéssel segíti a feladatok megoldásában a tanácsülést.

64