Molnár Lajos - M. Hajdú Margit: Nagytarcsa története és néprajza - Pest Megyei Múzeumi Füzetek 7. (Szentendre, 1974)
Molnár Lajos: Nagytarcsa története - Nagytarcsa felszabadulás utáni története - Nagytarcsa felszabulás utáni története
1973-ban a szántóföldi növénytermelést a nyár elején szárazság sújtotta. Emiatt lemaradás volt a tervteljesítésben. Viszont a hízómarha-értékesítési tervét túlteljesítette a termelőszövetkezet.123 A tsz-tagok jövedelmét kiegészíti a háztáji földön és a konyhakertekben termelt zöldség, valamint a szerződéses szarvasmarha- és sertésnevelés, -hizlalás. A bejáró munkás családtagokkal együtt megművelt kertekben elsősorban a zöldhagyma, a saláta, sóska, spenót és a káposztafélék termelése folyik. A termést a budapesti piacokon értékesítik. A budapesti közlekedés átrendezése előtt a VI. kerületi Hunyadi téri piacra, majd utána a zuglói Bosnyák téri piacra szállítanak, ahova még lovas kocsival is behajthatnak. A nagytarcsai őstermelőktől szívesen vásárolnak a budapestiek, mert az áruik frissek, szépek és szakszerűen előkészítettek. A vevőközönséget pedig megnyerő magatartásukkal szerzik és tartják meg maguknak. Ezáltal olyan kapcsolat is kialakult, hogy a vevő száraz kenyeret gyűjt az eladó sertéseinek. A háztájiban termelt áru legkisebb mennyiségét is oi-cra viszik, mert azt a kereslet miatt biztosan értékesíteni tudják. Ez azt bizonyítja, hogy a termelő nemcsak a nagy bevétel reményében, hanem kevesebbért is vállalja a piacozással járó fáradságot. Hajnalban autóbusszal indulnak batyuikkal. A parasztcsaládok közül 1964-ben még egynek sem volt személygépkocsija. 1974-ben már 75-nek van. A frissen szedett zöldséget gyorsan be tudják szállítani a piacra. Már természetes dolog, hogy a volánnál népviseletbe öltözött fiatalaszszony ül. A közösben és a háztájiban folyó termelés azt bizonyítja, hogy a parasztcsaládok többsége saját boldogulása és a városi lakosság ellátása érdekében nagy szakértelemmel, jó üzleti érzékkel munkálkodik. A bejáró dolgozók száma ugrásszerűen megnövekedett 1960-ban és számuk azóta is állandóan nő. A termelőszövetkezet megalakulásával a keresőképes családtagok közül elsősorban a fiatal férfiak és nők segédmunkásként a környező települések gyáraiba, üzemeibe vándoroltak. Nagyobbrészt az Ikarusban, az Aurasban, az Egyesült Gyógyszer- és Tápszergyárban, a 3. sz. Autójavító Vállalatnál, a Kistarcsai Fésűsfonó Gyárban és a Bőrdíszmű Üzemben helyezkedtek el. Egy részük néhány év alatt ipari szakmunkássá vált. Példamutatóan dolgoznak, megbecsülést szereznek maguknak. Nagyon sokan az idősebb korosztályból a budapesti ipari vállalatoknál raktári segédmunkásként, fűtőként, portásként tevékenykednek. 129 129 Beszámoló jelentés az „Aranykalász” Mg. Tsz. 1973. évi tervteljesítéséről és jc cedelemfelhasználásáról, Bp. 1974. 51
