Molnár Lajos - M. Hajdú Margit: Nagytarcsa története és néprajza - Pest Megyei Múzeumi Füzetek 7. (Szentendre, 1974)
Molnár Lajos: Nagytarcsa története - Nagytarcsa felszabadulás utáni története - Nagytarcsa felszabulás utáni története
Terméseredmény 19 68-ban: 126 kh-on őszi árpából 1705 q, átlag 15,4 q/kh 233 kh-on búzából 2874 q, átlag 13,1 q/kh 162 kh-on rozsból 1432 q, átlag 9,3 q/kh 232 kh-on kukoricából csövesen 5816 q termett, átlag 25 q/kh A szántóföldi kertészeti termelés a következőképpen alakult: 60 kh-on paradicsom, átlag 82,8 q/kh 50 kh-on uborka, átlag 62, 6 q/kh 40 kh-on zöldborsó, átlag 2,7 q/kh 32 kh-on burgonya termett, átlag 24,6 q/kh hozammal. A paradicsom 10 300 Ft-ot, az uborka 17 050 Ft-ot jövedelmezett holdanként. Állattenyésztési eredmények 1968-ban: 224 szarvasmarha (ebből 95 tehén) 31 ló 100 sertés volt. A bevétel 82 hízómarhából 746 000 Ft, 233 hízósertésből 677 000 Ft, 2050 hl tejből 586 000 Ft volt. A 100 férőhelyes tehénistállóban gépi fejés könnyítette a munkát. A korábbi évekre jellemző takarmányhiány 1968-ban megszűnt. A gazdaság területének 15%-ára jutott istállótárgya. Ezen kívül 1500 q vegyes műtrágyát használtak fel, melyből 1 kh-ra 1,2 q jutott. A dolgozó tsz-tagok keresetének alakulása 1968-ban: Növendékgondozók 1843 Ft Hízómarha-gondozók 1646 Ft Tehenészek 3082 Ft Takarmányosok 1961 Ft Lógondozók 2265 Ft-ot kaptak havonta a természetbeni juttatással együtt. A nagyobb fejlődési ütem érdekében a gazdálkodási rendszer megváltoztatására törekedtek. El akarták érni, hogy 80—120 nap helyett 180 napon át foglalkoztassák a dolgozókat. A fólia alatt kertészeti termelés lehetőségeit tervezték. Az egyéni művelés helyett fokozatosan kívánták bevezetni a családi művelés rendszerét. A helyesen megválasztott melléküzemági tevékenységgel a biztonságos gazdálkodásról gondoskodtak. Volt építőipari, földmunkás, export-csomagoló és vasipari részlege a termelőszövetkezetnek. A melléküzem» tevékenység árbevétele 20 423 000 Ft volt. 47
