Molnár Lajos - M. Hajdú Margit: Nagytarcsa története és néprajza - Pest Megyei Múzeumi Füzetek 7. (Szentendre, 1974)

M. Hajdú Margit: Nagytarcsa néprajza - Boszorkánytörténetek

elkapta tőle és rádobta a boszorkányra. A boszorkány lóvá változott. A kövér legény bevezette az istállóba és másnap reggel megpatkolta.

Másnap hallották, hogy a kövér legény szeretője nem tud felkelni, mert a lábában voltak a patkószegek.

*

Egy ember szeretett volna elszegődni Szarvasmajorba csikósnak, mert ott volt csikókarám is. Az embernek pedig sok gyereke volt, és sok pénzt akart keresni. Igen ám, de a majorba nem lehetett könynyen elszegődni. Gondolkodott az ember, mit csináljon. Elment a majorba, beszélgetett egy bojtárral.

A bojtár azt mondta az embernek:

Vágjon magának egy vadrózsavesszőt, menjen el a kistarcsai útra a kereszthez, ahol a keresztút van. A rózsafapálcával rajzoljon egy karikát az útra és abba üljön bele. A pálcát meg fogja a kezébe és ne szóljon, akármi történik.

Ügy is tett az ember. Leült a karikába és várt. Egyszercsak jött a levegőben egy malomkőforma nagy kerék. Mikor az odaért az ember feje fölé, elkezdett sebesen forogni. Majdnem súrolta az ember fejét. Nagyon félt a szegény ember, már a gatyába is becsinált, de nem szólt. Ahogy a kerék eltűnt, hamarosan jöt egy kutya. Az is forgot körülötte, csattogtatta a fogait, de az ember nem szólt és a kutya továbbment.

Hamarosan jött egy szép hintó, benne három úr ült. Így szóltak az urak a paraszthoz:

Mit csinálsz itt az útban, mit akarsz tőlünk?

A szegényember annyira meg volt ijedve, hogy megszólalt és azt mondta: nem akarok én semmit.

A hintó továbbment, a szegényember pedig felkelt a porból, és elkezdett szaladni hazafelé. Úgy szaladt, hogy a hároméves gombóc is kijött a torkán mire hazaért.

Otthon úgy esett be az ajtón, és így szólt a feleségéhez:

„Adj tiszta gatyát, anyjuk, mert így, meg így megijedtem!”

Le is feküdt aztán az ágyba. Alighogy lefeküdt, jött valaki, táncolni meg muzsikálni kezdett. Az ember meg csak reszketett az ágyban.

Már az ablakoknál kívül megjelentek a falu legényei, néztek be, hogy mi az. Mikor ez a valaki meglátta, hogy őt nézik, a szobában göröngyöket, rögöket kapkodott fel (pedig nem is volt ott olyan), és azzal dobálta a legényeket, csak úgy csörömpöltek az ablakon.

191