Molnár Lajos - M. Hajdú Margit: Nagytarcsa története és néprajza - Pest Megyei Múzeumi Füzetek 7. (Szentendre, 1974)
M. Hajdú Margit: Nagytarcsa néprajza - Boszorkánytörténetek
Volt egyszer egy ember, akinek nem volt felesége, meg senkije sem volt, teljesen egyedül élt. Egyszer az ember arra lett figyelmes, hogy amikor hazamegy este, az ágya felett a falon egy fehér folt van. Ez a folt a sötétben világított. Akármit csinált, világított a folt. Aztán este lefeküdt, az akkor is világított. Elaludt. Hát hajnalban, amikor fel kellett volna kelni, hogy munkába menjen, nem ébredt fel. Már majdnem elkésett, de egyszercsak valami elkezdett berregni, mint valami óra. Pedig nem volt neki ébresztőórája. Felébredt, mindjárt a falra nézett, de nem volt már ott a folt. * Egy asszony nagyon beteg lett. Hiába hívtak hozzá orvost, nem gyógyult meg. Elhívták hozzá a javasasszonyt. Az azt mondta, hogy szerezzenek egy fekete macskát. Szereztek is. Akkor a javasasszony azt mondta, hogy gyertyákat is szerezzenek. Szereztek hármat, mert annyi kellett. Ekkor a javasasszony fogta és meggyújtotta a gyertyákat, a fekete macska alá tette és a fekete macskát elégette. Amikor a macska elégett, a hamuját ráhintette a beteg asszonyra. Amikor hintette a hamut, egyszercsak megszólal a beteg: „Miért hintik rám?” — s ahogy ezt mondta, meghalt. * Egyszer egy Petőfi utcai kislány nem mert este kimenni „hátra”. Mindig kísérni kellett. Ígértek neki mindent, szép ruhát is, de ő csak azt mondta, nem mer kimenni, mert fél, hogy a boszorkányok megfogják. Egyszer aztán azt mondta neki az anyja, hogy menjen ki, majd meglátja, hogy semmi baja nem lesz. A lány ki is ment. Amikor jött visszafelé, a ruhája megakadt valamiben. A lány azt hitte, hogy valami megfogta. Kiáltott az anyjának: „Jaj, mama, valami megfogott!” Ahogy ezt kiáltotta elesett és már meg is halt. * Egyszer a kocsmában vitatkoztak a legények, hogy ki milyen bátor. Az egyik azt mondta, hogy ő mindent meg mer tenni, mert nem fél. Azt mondták neki a többiek, hogyha olyan bátor és nem fél, menjen ki a temetőbe, hozzon egy fejfát. 18ö
