Molnár Lajos - M. Hajdú Margit: Nagytarcsa története és néprajza - Pest Megyei Múzeumi Füzetek 7. (Szentendre, 1974)
M. Hajdú Margit: Nagytarcsa néprajza - Népszokások
Ha valakiről tudta a pásztor, hogy nagyon vallásos, még a következőkkel toldotta meg: „Föld szülte pálmafát Pálmafa szülte virágát, Virága szülte Máriát, Mária szülte Jézust, Mely az Olajhegyen mondá: Alleluja, alleluja, alleluja! Boldog karácsonyi ünnepeket kívánok!” A pásztorok szűrbe öltözködve jártak házról házra. Érdekes, hogy a nagytarcsaiak visszaemlékezései szerint helyi születésű pásztor soha nem volt a faluban. A karácsonykor húzott vesszőnek még tavasszal is volt szerepe: Madzaggal összekötötte a háziasszony és tavasszal, amikor először engedte ki a malacokat a legelőre, ezzel hajtotta ki az udvarból, hogy sok szerencsét hozzanak. A csintalan gyermeket is ezzel kellett megverni, ha azt akarták, hogy megjavuljon. Az iskolás korú gyerekek, ha köszönteni mentek, rendszerint diót kaptak és ezt fehér zacskóba gyűjtötték. Rövid rigmussal köszöntöttek: „Krisztus urunknak áldott születését vigadjuk testben megjelenését, mint az angyalok Betlehem mezején, zengjünk ünnepén!” December 24-én a családtagoknak délután öt órakor vacsorára otthon kellett lenni. Előtte egész napon át böjtöltek. Vacsorára mákos tésztát, káposztalevest disznónyelvvel, szívvel, kolbásszal ízesítve tálalnak fel. A családfő édes pálinkát hoz, hogy kedvesek legyenek egymáshoz. Egy szem egészséges almát darabol fel annyi részre, ahányan vannak, szétosztja a családtagok között, ők megeszik, hogy mindnyájan egészségesek legyenek. Utána mindenki egy-egy szem diót tör fel. Ha egészséges a diója, ő is az lesz. Ezután eszik meg a káposztalevest, és a „pupáké” nevű mákos tésztát, mely nem más, mint kalácstészta vékonyra elnyújtva, megsütve, utána kifőzve és mákkal meghintve. December 25-én reggelire főtt kolbászt, főtt oldalast, mézes pálinkát és fehérkávét fogyasztottak. Délben kalácstésztából cipót és a káposztalevest szívvel, nyelvvel, kolbásszal ízesítve ették. Ez az előző napon megfőzöttből maradt. Kapusznyikot sütöttek. 167
