Molnár Lajos - M. Hajdú Margit: Nagytarcsa története és néprajza - Pest Megyei Múzeumi Füzetek 7. (Szentendre, 1974)

M. Hajdú Margit: Nagytarcsa néprajza - Népszokások

Az anyós bemézezi a kilincset, hogy a menyecske maradós legyen.

Kemény kenyeret vagy kalácsot vágatnak fel a menyasszonnyal. Ha nem egyenes a vágás, hazudós lesz.

Koszorúban a menyasszonynak az anyja házához visszamenni nem szabad, mert szerencsétlen lesz.

Eddigre már elérkezik az éjfél is, mindenki a helyén van, már sehova nem kell menni, megkezdődhet a vacsora. A vőfélyek hordják be a finom enni-innivalót: Tyúkleves metélttel, pörkölt, sültek párolt káposztával, rizzsel vagy krumplival. Torták, sütemények, bor.

Ez a gazdag lagzi a felszabadulás utáni évekre értendő. Minél messzebbre emlékeznek vissza, annál szegényesebb volt a lagzi étrendje. Több öreg elmondta, hogy 1900 körül gulyásleves volt az ebéd. A vendégek pedig fánkot és tejeskávét vittek a lakodalmas házhoz. Az egyéb szokások ugyanazok voltak a mai fiatalok nagyszüleinek lagzijában is, csak ma az asztalok és az ajándékok dúsabbak. Az ajándékok között ma nem ritka a drága étkészlet, hűtőszekrény, mosógép, magnetofon stb.

A vacsora alatt a menyasszony áll a vőlegény széke mellett. (A sok vasalt szoknyában nem lehet leülni.) A vacsorából csak csipeget, a vőlegény segít neki az evésnél: bort tölt, stb.

Vacsora után a druzsicák süteménnyel telerakott nagy kosarakat visznek az udvarra, ahol a nem hivatalosak, a kíváncsiskodók nagyszámú csoportja tolong. Szokás ugyanis, hogy az egész falu lakossága megszemléli a la-gzit. Nemcsak azt nézik meg, ami az udvaron játszódik le, hanem arra is kíváncsiak, ami a házon belül történik. Sokszor még éjfél után is ott tolongnak még akkor is, ha esős vagy hideg idő van. A druzsbák pedig vödrökben bort visznek ki. A menyasszony süteményt és kalácsot, a vőlegény pedig bort oszt a körülállóknak. Ezt illetlenség lenne nem elfogadni.

Ezután megkezdődik a tánc. Csárdást, körtáncot, ugrálóst járnak. Menyasszonytánc csak a katolikus családoknál van.

Éjfél után a vőlegény lehúzza a menyasszony csizmáját, megnézi, hogy az anyja mennyi pénzt tett bele. (A jobblábas csizmába tett öltöztetéskor 5—10 koronát.) Ezalatt az asztalra egy szitába tányért helyeznek, majd a násznagy „Eladó a menyasszony!” felkiáltással pénzt tesz a tányérba és táncra kéri a menyasszonyt. „Enyém a menyasszony!” felkiáltással az egész násznépből, aki akarja, felkérheti a menyasszonyt, miután a tányérba tette a pénzt. Ezalatt csárdást táncolnak.

Amikor a vőlegény megelégeli „Nem eladó a menyasszony! Enyém a menyasszony!” felkiáltással táncra kéri feleségét, és ezzel befejeződik a menyasszonytánc.

154