Molnár Lajos - M. Hajdú Margit: Nagytarcsa története és néprajza - Pest Megyei Múzeumi Füzetek 7. (Szentendre, 1974)

M. Hajdú Margit: Nagytarcsa néprajza - Népszokások

Jellemző sütemény a rurka (85. kép) és a mákos rétes. Mákos ré­test a keresztmama vezetésével a násznép egy része visz. Délelőtt 10 óra tájban a menyasszony keresztanyja a násznéphez tartozó druzs­­bákkal, druzsicákkal egy liter édes pálinkát, töltött tyúkot és gyönyö­rűen hímzett szalvétában rétesestálon a mákos rétest viszi a meny­asszonynak. Néhol ennek érkezését tréfásan a fedők összeverésével jelzik. Elérkezik a délután, amikorra összeverődik a náznép külön-kü­­lön a két lakodalmas háznál. A menyasszony keresztanyja egy-két druzsbával, druzsicával a vőlegényes házhoz megy, hogy a rozma­ringkoszorút felvarrja a vőlegény kalapjára. Ehhez minden eszközt: rozmaringszálat, tűt, cérnát, ollót, gyűszűt, egy citfratányérba téve visznek, hogy ott semmit ne kelljen kölcsönkérni a művelethez. A vőlegény pénzt tesz a tányérba. A keresztmama és kísérete ez­után visszamegy a menyasszony házához. A vőlegény is, a meny­asszony is, ki-ki a saját keresztanyja vezetésével a druzsbák, dru­­zsicák és a meghívottak kíséretével külön-külön indulnak a tanács­házhoz. Úgy illik, hogy a vőlegény násznépe érjen előbb oda. Majd megérkezik a menyasszony is és az anyakönyvvezető elé lépnek, elmondják az eskü szövegét. Ezután a két násznép egyesül, azaz egymás után állnak, sorakoznak fel és színes, hangulatos látványt nyújtva vonul a templomba, de külön-külön. A fiatal házasok mindegyike a saját násznépe élén. Amikor elindulnak, megszólal a harang. Az úton, a vasaltba öltözött druzsicák a druzsbákkal körtáncot járnak, közben-közben kurjantanak is nagyokat. Kedvenc daluk a „Réten, réten...” Ennek is ez a része: „Az utcára sej, ki sem merek menni, mert egy legény csúffá akar tenni, tegye csúffá a jó édesanyját, nem pedig egy szegény özvegyasszony lányát.” A dal mindig magyarul hangzott el. — Az egész felvonulás úgy eredeti és igazán jókedvet adó, ha rézfúvósok (trubacsok) „zenél­nek”. A templomi esküvő után a vőlegény is, a menyaszony is haza­megy a saját násznépével ugyancsak zene-, énekszóval, táncolva. Oda is, vissza is a keresztanyja vezeti a vőlegényt is, a menyasz­­szonyt is. Ha van nagyfia a keresztanyának, a menyasszonyt újab­ban ő vezeti. Az esküvőről visszatérve a lakodalmas házhoz, terített asztal várja a násznépet. Rántott hús, sült hús, töltött hús, savanyúság és kenyér (körítés nincs), sütemény, kuglóf és kalács közt válogathatnak a ven­dégek. 151 r

Next

/
Oldalképek
Tartalom