Molnár Lajos - M. Hajdú Margit: Nagytarcsa története és néprajza - Pest Megyei Múzeumi Füzetek 7. (Szentendre, 1974)
Molnár Lajos: Nagytarcsa története - A község felszabadulás előtti története
ván, Vas Lukács, Kis Gergel, Becsi Lukács, Becsi János, fia Imre, Rágyi István, fia Ferenc, Somogyi Anbrus, fia Benedek, testvére Gergel, Sandák György, fia István. A dzsizje-adót fizetők száma 24. A jövedelem 5425 akcse. 1546-ban kapuk száma 8 — ötvenével 400 búza tized 68 kile — tízével — 680 kevert tized 24 kile — ötvenével — 100 méhkas tized 10 sertésadó 7 rétjövedelem 9 szekér 90 büntetéspénz 10 1562-ben kapuk száma 24 1200 búza tized 150 kile 1800 kevert tized 100 kile 600 méhkas tized 120 sertésadó 175 rét jövedelem 400 büntetéspénz 250 lencse és bab tized 60 1558—1560 között 11 alkalommal jegyezték fel a budai török számadáskönyvekbe falunkat. 9 naplótétel alapján tudjuk, hogy öszszesen 2234 akcse, valamint 2 tételből ismerjük, hogy 259 kile gabonakötelezettsége volt Tarcsa falu „hitetlenjeinek”.20 1562—1564-ig Csiktarcsa a budai mirmizán pesti khászához tartozott, és a török hűbérdefterekben szereplő jövedelme 6000 akcse, vagyis 100 jó magyar arany volt.21 Csiktarcsa 1580-ban 34 névvel, 1590-ben 23 névvel szerepel a budai szandzsák török adóösszeírásaiban.22 20 Fekete Lajos és Káldy-Nagy Gyula, Budai török számadás-könyvek 1550—1580. Bp. 1962. 334—547. o. 21 Borovszky Samu, i. m. 297. o. 22 Káldy—Nagy Gyula dr., 1963. évi isztambuli levéltári kutatásai alapján, mikroflim felvétel. Mindkét összeírás kiadatlan. Az eredeti megtalálható Isztambulban a Basvekalet Arsivi-ban, jelzetük: Tahrir defterleri No. 592 és No. 611. — A kutató tudomása szerint ilyen részletes összeírás a budai szandzsákról a török uralom későbbi éveiben nem készült. — Ezúton is köszönöm Káldy-Nagy Gyula professzor úrnak, hogy az adatok közlésével segített. 14
