Molnár Lajos - M. Hajdú Margit: Nagytarcsa története és néprajza - Pest Megyei Múzeumi Füzetek 7. (Szentendre, 1974)
M. Hajdú Margit: Nagytarcsa néprajza - Népszokások
sem „igényelték” aratómunkásaiktól az aratóbált. Így a bált az ifjúság csak magának rendezte. Regrutabálon a bevonuló fiatalokat búcsúztatták az itthonmaradottak. Ez alkalommal csak a regrutalegények fizettek a bálban. A lányokat és asszonyokat vendégül látták. A lányok a kocsmáig kísérték a legényeket, nagy sírást rendeztek. A fiúknak zsebkendőt ajándékoztak. A legények ezt fényképpel és a kalapjukról lelógó pántlika odaajándékozásával viszonozták. A regrutabálon a lányok ezt a hajukba kötötték, majd otthon a tükör alatt tartották, míg a legény le nem szerelt, és a vonzalomból házasság nem lett. A szüret A kellemes munkaalkalmak közé tartozik a szüret. Emlékezetessé ennek a munkának a befejezését a szüreti bál teszi. Kb. 50 évvel ezelőtt jött szokásba a szüreti mulatság rendezése. Megmozdult ilyenkor a falu apraja-nagyja. Fő rendezői és szereplői a legények és nagylányok voltak. Parancsnoka a bíró és bíróné, aki egy tekintélyes, nemrég összeházasodott fiatal pár volt. Ök mentek a menet előtt feldíszített kocsijukkal. Az ő udvarukról indultak el. A mulatság költségeit nagymértékben ők fedezték. Szívesen tették ezt, mert nagy megtiszteltetést jelentett számukra; ha a fiatalok erre felkérték őket. A legények felpántlikázott lovaikon, nemzetiszín pántlikás gatyában, és ugyanígy felszalagozott kalapban, kabátyikban, a lányok piros pruszlikban, (72. kép), nemzetiszín szalagos fehér szoknyában, alatta vasaltkában és magyaros pártában voltak. Derekukat a legények „betyárosan” tarka kendővel kötötték át. A legények egy része csősz, a lányok csőszlányok voltak. A betyárok lovon, a csőszök szekéren ültek. A menethez tartoztak a cigányok és a bakuszok” (maskarák) is. Ők végighaladva a falun mókáztak, ijesztgették a nézőket. A bíró udvarán (72. kép), majd a későbbi években a művelődési házban szőlősátort állítottak fel. A közönség incselkedett a csőszökkel, igyekeztek szőlőt lopni. A lopókat a csőszök pénzbírsággal sújtották. így hozták össze a mulatság költségeinek egy részét. A mókázás, utcai táncolás, dalolás vége a szőlősátor alatti bál volt. Akkor volt igazi, amikor a rézfúvós trubacsok adták a zenét. A párokat az egymáshoz való vonzalom figyelembevételével állították össze. Ez majdnem az eljegyzés nyilvánossá tételét jelentette egy-egy pár esetében. A legutolsó szüretit 1971 őszén rendezték. Földesi István és felesége voltak ekkor a bíróék. 147 r