Molnár Lajos - M. Hajdú Margit: Nagytarcsa története és néprajza - Pest Megyei Múzeumi Füzetek 7. (Szentendre, 1974)

M. Hajdú Margit: Nagytarcsa néprajza - Szövés - szőttesek

güket összevarták, majd felgombolyították. Bodzafa gallydarabokra (orsó) felcsavarták, hogy a csónakba tehessék. A felvetett kendercérna közé ezzel „hajigálták” a rongycsíkokat.

69. kép

Faragások

A faragásos emlékek száma rendkívül kevés és a ránkmaradottakból sem tűnik ki az, hogy valaha is számottevő lett volna. Akad azonban néhány nagyon szép, finom vonalú munka: guzsaly (70. kép), gereben, mosófa (71. kép). Egyetlen csontfaragás van, egy ökörszarv tokmány 1888-ból.

Faragásai díszítették az ágyat, a bölcső végét, a nyári ajtó léceit, a ládát és a sarokpadot, de ezek feltehetően mind parasztasztalos kezéből kerülhettek ki.

c

70. kép

133