Molnár Lajos - M. Hajdú Margit: Nagytarcsa története és néprajza - Pest Megyei Múzeumi Füzetek 7. (Szentendre, 1974)

M. Hajdú Margit: Nagytarcsa néprajza - Hímzés, mintakincs

Kedvelt színek ekkor a piros, a lila és a kék. A lila színt ekkor tették divatossá Foton is.

Az egyes színeket árnyalatukkal együtt alkalmazták. Jellemző, hogy a minta közepén van a sötét, kívül a világosabb színű. Pl. a rózsa közepe bordó, a széle piros. Vagy belül piros, kívül rózsaszín, belül sötétkék vagy lila, kívül világos.

Öltéstechnika a pruszlikon a lapos hímzés volt az 1960-as évekig. Ekkor már lyukas hímzésből álló „csipke” pruszlikot is készítettek. Erre átlátszó nylonblúzt vettek fel. Ennek a blúznak szabásmintája a cinkockáéval egyezik. A hímzéshez használt színekkel kapcsolatban említésre méltó, hogy a sárgát csak kismértékben alkalmazzák. Sárga virágot pl. igen ritkán varrnak, csak a minta közepén van egy kis petty. A Falumúzeum anyagában a mintegy ezer darab hímzett tárgy között mindössze egy pruszlik van, amelyen szokatlanul sok a sárga szín, és egy kötény, amelyen a gyöngyvirág ilyen.

A ruhák díszítése az 1960-as években érte el csúcspontját. Ekkor már 4—5 vagy többféle színt is használtak, de a falu asszonyainak, lányainak Ízlésére jellemző színeket megtartották és ezeknek árnyalataival dolgoztak. (Piros, kék, lila, zöld, rózsaszín.)

A mintakincs a finom vonalú, keskeny virágszirom, apró pontdíszek, 2—3 mm szélességű cakkozásból fejlődött a mai dús motívumokhoz.

Az 1930-as években már hímeztek 3 cm körüli átmérőjű virágot, (61. kép) de ennek csaka kontúrját varrták ki lapos öltéssel, a virág belső részén száröltést alkalmaztak és az anyag fehéren maradt. Ebben az időben fordult elő gyakran a madár ábrázolása is, a csőrében kicsi bimbóval (69. kép). A madárnak is csak az alakkontúrját varrták lapos öltéssel, a madártesten belül apró pontdíszeket és száröltéses technikát is alkalmaztak.

A kötények szélén alkalmazott mintasor két ujjnyi szélességű volt.

A pruszlikok díszítése a szélén körbefutó és hátul a karcsúsító vonalon levő szintén kb. kétujjnyi minta.

1945 után indult el a minta mennyiségénék rohamos gazdagodása. Az ing ujját 4 ujjnyi szélesen is kivarrják. A vasalt ing ujjának fodrozódó része arasznyi fehér áttört hímzéssel díszített. A pruszlik mintacsíkja is egyre szélesebb, majd az egész ruhadarab csupa hímzés lett. A monyaska szélén körbefutó koszorú is 3—4 ujjnyi széles. A kötény szélén nagyarasznyira nőtt a kivarrás. A sata szélét 30 cm széles minta díszíti, és az egész ruhadarabot elszórt apró virágokkal varrják tele.

126