Molnár Lajos - M. Hajdú Margit: Nagytarcsa története és néprajza - Pest Megyei Múzeumi Füzetek 7. (Szentendre, 1974)
Molnár Lajos: Nagytarcsa története - A község korai története
1. kép A kora vaskor utolsó szakaszában, i. e. a VI—III. században megjelentek falunk területén a nomád szkíták, akik az ukrajnai sztyeppékról jöttek. A Zrínyi utcai orvosi lakás udvarán talált leletegyüttes 3 db bronzcsörgőből, 8 db bronzcsengőből és 4 db oldalpálcás vaszablából áll. A tudományos kutatás során dr. Bakay Kornél régésznek sikerült perdöntőén bizonyítani, hogy ezek az eszközök a szkíta sámánok vagy sámánfejedelmek kellékei voltak. A fanyélre erősített csörgők és a dobra szerelt csengők segítségével végezték szertartásaikat. A vizsgálatok alkalmával kiderült, hogy a csörgők, főképpen a csengők, zenei hangokat adnak. Muzsikájuk ütemes mozgatásukkor konszonáns összhangzatú. Két csörgőt bika szobra díszíti.2 (2. kép) A Kárpát-medencében eddig talált bronzcsörgők között ezek a legkiemelkedőbbek. Az ókorban (i. sz. 20—380) a szarmata-jazig nép telepedett le területünkön. Maradványuk az Urasági-dűlőben található sok szürke szarmatakori és egy római cserépedény-töredék, ami jelzi a Pannóniában levő rómaiakkal3 való kapcsolatukat. A magyar honfoglalás utáni időkből, a X—XI. századból való sírokra bukkantunk a Temető utcában és a Pesti út mellett. Az ásatások során a magyar köznépi temető 21 sírjából a férfi-, női és gyermekcsontvázakon kívül számtalan korabeli eszköz került elő: fokos (3. kép), nyílcsúcsok, egy íj csontlemezei, bronzból készült karperecek, gyűrűk, nyakperecek, hajkarikák, ruhadíszek (4. kép), állatcsontok, lószerszámok, kengyelek. (5. kép) Egy egyedül álló sírban pedig amulettként viselt átfúrt vadállat-agyarfog, kagyló, lószerszám, nyugati mintájú kengyel volt.4 Ez a X. századi temető igazolja, hogy falunkat akkor alapították.5 2 Bakay Kornél: Rokonaink-e a szkíták? — Évezredek hétköznapjai c. kiadványban. Szerk. Szpmbathy Viktor, Bp. 1973. 90—91. o. 3 Szilágyi Sándor: A magyar nemzet története I. Bp. 1895. CCLXX. o. 4 MNM 69. 1. 1. A—69. 16. A. (Kovács L.) 1969. és MNM A. XIX. 426/1962. sz. (Bakay K.) 1964. 5 Dienes István: A honfoglaló magyarok. Bp. 1972. 30. o. 9
