Ablonczy Balázs szerk.: Viczián István: Életem és korom. Pest vármegye főispánjának emlékiratai. (Pest Megyei Múzeumi Füzetek 8., Szentendre, 2007)

VICZIÁN ISTVÁN: ÉLETEM ÉS KOROM Május 19-én reggel különféle ügyeim elintézése végett Pestre utaztam. Délután a fővárosi közgyűlésen voltam. Polgármestert választottunk a lemondott Szendy Károly helyére. Jellemző a helyzetre, hogy az alpolgármesterek egyikének sem volt kedve pályázni. Csak egyetlen pályázó volt, Farkas Ákos, az egyik legfiatalabb tanácsnok.

354 A közgyűlés engem is beválasztott a jelölő választmányba. Több pályázó hiányában egyedül Farkas Ákost jelöltük, aki így egyhangúan lett polgármesterré választva. Estére visszatértem Szelére, ahol később riadó is volt. A sziréna megszólalt, a harangokat félreverték, de bombák nem estek. Május 24-én átmentünk Farmosra. Szegény Mérey Zsolt páncélos hadnagynak, új főispánunk hősi halált halt, egyetlen fiának volt a temetése. Mint mondják, az általa vezetett páncélos kocsi több találattól kigyulladt, és két napig égett, míg hozzáférkőzhettek. Öten égtek bele. Mérey Zsoltnak csak néhány megszenesedett csontját találták meg, s ezeket temették ma Farmoson egy kis koporsóban. Május 25-én Pestre utaztam a felsőház ülésére, amelyen az új Sztójay Döme-kormány bemutatkozott. A miniszterelnök nagyon hangoztatta, hogy meg kell nyernünk a háborút és meg is fogjuk nyerni. A belpolitikáról nem sokat beszélt, de e téren nem is valami kies volt a látvány. Sok kalandor akarnokoskodott, miként ez válságos időkben szokott lenni. Június 2-án ismét beutaztam Pestre a felsőház ülésére. Vasúton mentem. A szelei állomáson értesültem, hogy az éjjel Szolnokot érte nagy légitámadás, ami sok kárt okozott. A légvédelem erősen működött. Szelére is jól hallatszott a csatazaj. Vonatunk útközben Rákoshegy előtt nyílt pályán megállt, és csakhamar az összes utasokat kiszállították a vonatból. Légi veszélyt jeleztek. Ismét Szolnokot bombázták, mégpedig ezúttal nagyobb méretű bombákkal. Az utasok kétoldalt a vasút mentén elbújtak a gyümölcsösökben. Én oldalvást jó messzire mentem, s mikor egy akác-remízre akadtam, ott egy jól begyepesedett mélyedésben lehúzódtam. Alig helyezkedtem el, a közeli faluból kihallatszott a riadót jelző sziréna hangja. Magasan repülőgépek vonultak el fölöttünk. Egy óra múlva ismét megszólalt a falu szirénája, ezúttal lefúvást jelzett. A sziréna hangjára fölálltam. Az addig kihaltnak látszott terep hirtelen népesnek mutatkozott. Az utasok mind siettek vissza a vonatra. Kétórás késéssel érkeztünk Pestre, de a felsőház ülésére éppen idejében értem. Június 6-án (1944) reggel jelezte a rádió, hogy a régóta hirdetett, de mindig halogatott nyugati, angolszász nagy invázió megindult. Az ellenségnek sikerült francia földön partraszállni. A helyzet ismét aggodalmasabbá vált. 354 Farkas Ákos (1894-1955) SipScz főpolgármester korábbi titkára (1920-1933), tanácsnok, 1944-ben polgármester, a népbíróság 1946-ban 10 évi kényszermunkára ítélte 256