Ablonczy Balázs szerk.: Viczián István: Életem és korom. Pest vármegye főispánjának emlékiratai. (Pest Megyei Múzeumi Füzetek 8., Szentendre, 2007)

V. KORMÁNYZATI RENDSZEREM A VÁRMEGYE ÉLÉN fejezte ki megyei rendcsináló politikámmal szemben. Azt mondta, hogy ő és rendtársai állandó érdeklődéssel kísérik az én működésemet, és e téren saját részéről is kitartásra biztatott. Jó baráti viszonyban voltam a kiváló tábori püspökkel, Uzdóczy-Zad­ravetz Istvánnal 327 is. 1943. július 18-án reggel feleségemmel együtt gépko­csin Rádra (Nógrádmegye) utaztunk Toperczer Ákosné 328 ottani kúriájának ünnepélyes felszentelésére. Megállapodás szerint mi vittük autón magunk­kal Uzdóczy-Zadravetz püspököt, aki a fölszentelést végezte. Ezért minde­nekelőtt az ő budai lakására mentünk és onnét vele együtt tovább Vácon át Rádra. A betonút mentén fekvő, vörös tornyú, régi kis templom kapujában vár­ta Rád község úri társasága és népe a püspököt, aki teljes ornátusban szállt ki kocsinkból. Ritter községi bíró igen szép beszéddel fogadta. A püspök vá­lasza után bevonultunk a templomba. A püspök misézett s az ő kiváló ékes­szólásával megható beszédet mondott. Istentisztelet után az egész közösség egyházi zászlókkal bevonult Toperczerék tőszomszédos udvarába, melyet pár éve szereztek meg a Muzslay-örökösöktől, kik közé maguk is tartoztak. Az újonnan renovált, de régi stílszerűségében meghagyott házat a püspök fölszentelte és a kúria verandájáról ismét hazafias beszédet intézett a nép­hez. A nép ezután eloszlott, s a család és vendégség összeült. A három helybéli kúria lakói voltak jelen, éspedig Toperczerné, Hanna leányával, a háziasszony fia: Zsiga, kinek Muzslay-lány a felesége, ezzel és apró gyermekeivel, továbbá Pauerék, kiknél az asszony szintén Muzslay­lány. Ezenkívül Haltenbergerék, a szomszéd Pencz községből, valamint a helybeli plébános, a községi bíró és a tanító. Nagyon kellemes napot töltöttünk Radon. A püspök is jól érezte magát. Kései ebéd után indultunk haza a püspökkel, kit budai lakására vittünk. Ott öreg édesanyja fogadott minket. A Toperczer-családot közéleti együttműködésből eredő régi barátság fűzte családunkhoz. Toperczer Ákos helyettes államtitkár volt, felesége pe­dig Budapest főváros örökös bizottsági tagja és egy ideig országgyűlési kép­viselő is. Toperczernénak igen nagy érdemei voltak az első világháború után a keresztény-nemzeti gondolat szolgálatában és a hazafias, fővárosi asszo­nyok megszervezésében ugyanerre a célra. Toperczerék többször megfordultak nálunk nemcsak budapesti, hanem tápiószelei otthonunkban is. Első ízben 1926-ban Wolff Károly, a főudvar­nagyi bíróság elnöke s a fővárosi Keresztény Községi Párt vezére és Sipőcz 327 Zadravetz István (1884-1965) ferences szerzetes, tábori püspök 328 Toperczer Ákosné (szül. 1881) törvényhatósági bizottsági tag, 1936 és 1939 között parlamenti képviselő 235

Next

/
Oldalképek
Tartalom