Ablonczy Balázs szerk.: Viczián István: Életem és korom. Pest vármegye főispánjának emlékiratai. (Pest Megyei Múzeumi Füzetek 8., Szentendre, 2007)

IV. AZ ÉN POLITIKÁM utóbbi években éppen a mi fővárosunkban tapasztaltuk, hogy még a legszélsőbb kollektivisták is milyen jól meg tudnak árulni közös gyékényen a legszélsőbb individualistákkal. Ezt láttuk — mondtam - legutóbb a budapesti kisebbségi választásoknál, mikor a fővárosi marxisták vezérei és a legnagyobb bankárok közös listán jelöltették magukat. Ugyanazon a szavazólapon első helyen volt jelölve Vanczák,

250 a szociáldemokrata párttitkár s a Népszava főszerkesztője. Második helyen Éber Antal bankvezér és nagybirtokos.

251 S utánuk hasonlóképpen váltakoztak a marxisták és kapitalisták. Ezek szálltak szembe egyesült erővel a keresztény-nemzeti gondolat híveivel: a középosztállyal, kisiparosokkal és a keresztényszocialista munkássággal. Az emberek - folytattam tovább beszédemben - nem csak individuális vagy kollektív érzések alapján, hanem legalábbis éppúgy érdekek és világnézetek alapján, sőt ösztönösen is csoportosulnak. Ezzel kapcsolatban ismertettem egy modern svájci filozófus ösztönelméletét, amely családi, faji, nemzeti stb. ösztönöket különböztet meg.

252 Ezek az ösztönök szintén befolyással vannak az emberek csoportosulásaira. Végül oda konkludáltam, hogy bármely alapon csoportosulnak is az emberek és alkotnak társadalmat meg államot, az emberi közületekben a csoportosulási alapnál is fontosabb a kötőanyag, ami az egyeseket egymással összetartja, miként az épület tégláit a mész vagy a cement. Ez a kötőanyag pedig nem más, mint a keresztény erkölcs. Az emberi közületekben a keresztény erkölcs ugyanaz, mint az épületekben a mész vagy a cement, ami nélkül összedől a ház. S a főváros közönségének többsége, híven néhai vezére Wolff Károly szelleméhez, a keresztény erkölcsben, a keresztény-nemzeti gondolatban látja tömörülésének létalapját. Egyébként mint felsőházi tag, inkább a bizottságokban, mint a plénumban működtem. Több törvényjavaslaton fogadtattam el módosításokat, amikhez utóbb a képviselőház is hozzájárult és így törvénnyé lettek. így egyebek között a házhely-törvényjavaslatnál

253 hívtam föl a figyelmet arra, hogy a házhelyosztásokkal ne csak a falvakat és főleg ne a mammutfalvakat duzzasszák még jobban, hanem a tanyaközpontokat fejlesszék ki önálló községekké. Erre vonatkozó módosító javaslatom egyéb javaslataimmal együtt törvénnyé is lett. 250 Vanczák János (1870-1932) lakatos, újságíró, szociáldemokrata képviselő 251 Éber Antal (1872-1950) jogász, képviselő, a Magyar-Olasz Bank elnöke 252 A szerző itt vélhetően Carl Gustav Jung munkásságára utal. 253 Itt az emlékiratíró vagy az 1940. évi IV törvényre utal (Kishaszonbérletek alakításának, kisbirtokok és házhelyek szerzésének előmozdításáról és más földbirtokpolitikai rendelkezésekről) vagy 1940. évi XXIII. törvénycikkre (Az Országos Nép- és Családvédelmi Alapról). 183